Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1919 A törvényjavaslat az Országgyűlésről szóló törvény módosításával a képviselőjelölti mentelmi jog véghatáridejeként a választási eredmény jogerőre emelkedését határozza meg a listás jelöltek esetén. A törvényjavaslat a választási eljárásról szóló törvény módosításával a kamupártok elleni fellépés érdekében módosítja a Vj.-t, melynek értelmében 27 helyett 50 egyéni jelölt szükséges az országos lista állításához. Amennyiben egy jelölő szervezet már listát állított, de jelöltjeinek a száma 50 fő alá csökkenne, akkor nyilván a lista törlendő lenne. A törvényjavaslat a Ptk. gondnoksággal kapcsolatos fogalomrendszerét összhangba hozza a Ve. választójogból való kizárásra vonatkozó szövegezésével. A törvényjavaslat a megismételt szavazás szabályai kapcsán kimondja, hogy a szavazás megismétlése esetén a szavazatszámláló bizottságot le lehet cserélni, és a delegálására jogosult jelöltek, szervezetek is megbízhatnak tagot olyan szavazatszámláló bizottságba, amelyben a megismételt szavazáson egyáltalán nem volt delegáltjuk, vagy kevesebb volt, mint amennyi tagdelegálásra jogosultak voltak. A törvényjavaslat továbbá konkrétan meghatározza a választásokat követően megsemmisítendő választási iratok körét. A törvényjavaslat tartalmaz módosítást a Nemzeti Választási Bizottságra vonatkozóan is oly módon, hogy a tiszteletdíjak teljes összegének az ülésen való részvételhez kötésével párhuzamosan megemeli a tiszteletdíjak összegét, továbbá megteremti annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével tartson ülést. A törvényjavaslat az átjelentkezés szabályait is módosítja akként, hogy az átjelentkezésre irányuló kérelem megérkezésének határidejét a jelenlegi 4 napról 9 napra emeli. A törvényjavaslat a levélben szavazás szabályait is módosítja akként, hogy a levélben leadott szavazási iratok ellenőrzése során, a választói akarat minél teljesebb érvényesülése érdekében változik az érvénytelenség szabálya. A jövőben nem számít érvénytelenségi oknak és nem sérti a titkos szavazás követelményét, ha a választópolgár saját döntése alapján a belső zárt borítékot nem zárja le, vagy szavazatát anélkül helyezi el a válaszborítékban, de a külső boríték sértetlen. A törvényjavaslat rögzíti, hogy nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapon magáncélra képfelvételt készít. Gyüre Csaba képviselőtársunk, jobbikos vezérszónok rendkívül erős szavakkal illette ezt a törvényjavaslat-módosítást, és úgy látom, hogy Arató képviselőtársunk is majd ezzel fogja illetni. Hát, akkor felhívom a baloldali frakciók figyelmét arra, hogy ez rendezetlen kérdés volt. Rendezetlen kérdés volt az, hogy ha a választópolgár magáncélra felvételt készített a szavazólapról. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. január 20-án hozott ítéletében - ez a magyar Kétfarkú Kutya Párt versus Magyarország volt - kimondta, hogy ez a cselekedet nem sérti a szavazás titkosságát. Mindez a választási eljárásról szóló törvény 186. § új (3) bekezdésében kerülne rögzítésre. Tehát amit önök ilyen vehemenciával támadnak, az nem más, mint az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2020. január 20-án hozott ítélete. Márpedig a bírósági ítéleteket még a baloldalnak is illik tiszteletben tartani. (Arató Gergely: Szégyelljétek magatokat!) Mi tiszteletben tartjuk, ezért tettük bele. Azért szégyelljük magunkat, mert tiszteletben tartjuk Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítéletét? Ez képtelenség! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én úgy hallottam, hogy kisebb morgolódás volt az önök részéről annak kapcsán is, amit Hende Csaba képviselőtársam mondott az alkotmánybírósági határozatok végrehajtása vonatkozásában, pedig képviselőtársam objektív adatokat közölt. Akkor engedjék meg, hogy megismételjem, mert ez rendkívül fontos, és erről valóban hallgatnak. Az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság határozataiból adódó késedelemmel vagy egyáltalán nem teljesített jogalkotói feladatai tekintetében a 2002 és 2010 közötti kormányzat alatt - az egyszerűség kedvéért nevezzük Gyurcsány-kormányzatnak - mi is volt? Csak példaszerűen annyit mondanék, hogy a vizsgált időszakban megállapított mulasztás 64 (Arató Gergely: Mert nem volt kétharmadunk, és ti nem támogattatok semmit!), ebből a teljesített 39; 64-ből 39-et teljesítettek. Itt jön a Fidesz-KDNP-kormány becsületessége: az önök által nem teljesített dolgokat mi teljesítettük. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Pedig az önök által gazdaságilag a szakadék szélére került országot is meg kellett mentenünk, plusz mellette még az önök által ott hagyott nehéz megmondani, mit nekünk el kellett takarítani, és teljesíteni kellett. Mondok egy példát: itt van a 22/2005-ös Abhatározat. Ezt 2007. június 30-áig kellett volna a Gyurcsány-kormánynak teljesítenie, ehhez képest az
