Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 18. szerda - 168. szám - Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HENDE CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1912 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Előttünk fekszik T/13679. számon az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Felmerül gyakran, főként a túlsó padsorokból az a kérdés, hogy mégis miért és miért most szükséges a magyarországi választások szabályaihoz hozzányúlni, mi lehet mindennek az indoka. Hallunk olyan, teljesen félrevezető véleményeket is, hogy a veszélyhelyzet idején, a különleges jogrendben nem is szabadna ilyesmivel foglalkozni, hanem csak olyan kérdésekkel, amelyek a járvány egészségügyi vagy gazdasági hatásainak az elhárításával foglalkoznak. Pont ellenkezőleg van, tisztelt Országgyűlés! A veszélyhelyzetnek éppen az a lényege, hogy az Országgyűlés múlt heti szavazásunkkal, amely szinte egyhangú volt, az előttünk álló, most már kicsit kevesebb, mint 90 nap idejére a pandémiával összefüggő törvényhozási tárgykörök kapcsán engedte át hatásköreit a kormánynak, aki ezekben a törvényhozási tárgykörökben rendeleteket tud alkotni. Mindazok a kérdések, amelyek nem tartoznak szorosan a pandémia kezelésének tárgykörébe, természetesen változatlanul kell hogy megoldásra kerüljenek, az ügyek kell hogy haladjanak, és itt a parlamentnek van változatlanul hatásköre. Tehát pont fordítva van, mint ahogy egyesek mondják ezt a túloldalról. Tisztelt Ház! A magyar választójogi rendszerre az első szabad választások óta jellemző egy olyan fokú demokratikus szabályozottság, amely minden tekintetben biztosítja a választójog általános, egyenlő, titkos és közvetlen érvényesülését minden választópolgár tekintetében. Természetesen újabban felmerülnek tetszetős javaslatok, amelyek szűkítenék a választójog terjedelmét, az aktív választójog gyakorlását például írni-olvasni tudáshoz kötnék. Ez egy igen veszélyes ajtót nyitna ki, hiszen ez az állampolgári jogegyenlőséget sértené, és egyébként is az ügyek eldöntéséhez, a politikai kérdésekben való állásfoglaláshoz bár nem árt némi iskolázottság, egyáltalán nem feltétele annak. A választójogi szabályozással kapcsolatban mindig is alapvető társadalmi igény volt, hogy a választópolgár biztos lehessen abban, hogy szavazata érdemben hozzájárulhat a választási eredményekhez. Láthatjuk, hogy a világ egyes nagy demokráciáiban bizony létezik olyan választási rendszer, amelyben ez a társadalmi igény nem mindig tud maradéktalanul érvényesülni, mert az eljárási rendszert nem alakítják a gyakorlatban felmerült problémák, tapasztalatok alapítják, vagy éppen nem érdeke bizonyos politikai erőknek a korrekt rendszer kialakítása. A magyar választójogi rendszer azonban nem ilyen. A javaslat minden egyes rendelkezése a korábbi választási időszakokban felmerült problémák kezelésére törekszik, az aktuális társadalmi igények megjelenítésére. Ebből következően tehát a 2018. évi országgyűlési képviselők választása és a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása gyakorlati tapasztalatai, valamint az Alkotmánybíróság 22/2020. (VIII. 4.) határozatában foglaltak teszik indokolttá a benyújtott javaslatban szereplő módosítási szándékok megfogalmazását és jogrendszerünkbe illesztését. (13.20) Idekívánkozik egy kellemes nyári emlék: a teremben jelen lévők közül többekkel, így Harangozó Tamás képviselő úrral is együtt voltunk egy szép augusztusi reggelen az Országos Választási Irodában, ahol tanácskoztunk a választójog továbbfejlesztésének a kérdéseiről. Ott Harangozó képviselőtársam, ha jól idézem fel, de majd bólintson, hogy helyesen emlékszem-e, valami olyasmit mondott, hogy az Országgyűlés 2010 óta az Alkotmánybíróság felhívásainak ellenére számtalanszor nem teljesítette jogalkotási feladatait. (Dr. Harangozó Tamás: Most sem teljesíti, de majd beszélek.) Jó, helyes, helyes! Képviselő Úr! Szeretném megkímélni önt az ezzel kapcsolatos további tévedésektől, ha megengedi nekem ezt. (Dr. Harangozó Tamás: Nem!) Nem engedni meg? Nem baj, ha nem engedi meg, akkor is elmondom, amit szeretnék mondani. Az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépése után meghozott alkotmánybírósági határozatok alapján az összes mulasztás 39 darab jogszabály-módosítást, törvénymódosítást indokolt; ezek mindegyikét teljesítette, illetve jelen törvénnyel teljesíti az Országgyűlés (Dr. Harangozó Tamás: Hogy mondhat ilyet a Törvényalkotási bizottság elnöke?! Hogy mondhat ilyet? - Az elnök csenget.), igaz, hogy 13 darabot késéssel. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.)
