Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 18. szerda - 168. szám - Egyes törvényeknek a mozgóképipar versenyképességének növelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:

1901 hogy artbesorolású mozikat évente minisztériumi szinten döntünk el. Szerintem - ha már ennyit méltattuk a magyar filmes szakmát - tudunk létrehozni olyan bizottságot, amely függetlenül vizsgálja, akár évente, ezeknek a besorolását. A másik dolog, hogy a képviselőtársaim elég gyakran mondták, hogy igen, a turizmus és a filmgyártás kéz a kézben jár. Hoznak ide embereket, turistákat, illetve amikor hírünket viszik, Budapest szépségének a hírét viszik a világban egy-egy hollywoodi produkcióval kapcsolatban, azok mind öregbítik és mind segítik a magyar turizmus fejlesztését. Sokkal komolyabban gondolnám azt az állami szerepvállalást, amely a külföldi produkcióknak megkönnyíti a Magyarországon való elhelyezését. Hadd mondjak egy példát! Itt van a Dunai Vasmű. A Dunai Vasmű épületének megvan a romantikája. Nagyon sok filmet lehetne forgatni, sőt forgattak is ott bent filmet, de lehet, hogy egy hollywoodi produkciónak elkerüli a figyelmét az, hogy ott micsoda lehetőségek vannak, micsoda korszakokat lehet ott bemutatni. Ebben az államnak szerintem szerepet kel tudnia vállalnia, hogy ha idejön egy külföldi produkció, akkor a lehető legszélesebb körben be tudja mutatni nekik Magyarországot. A másik pedig, lehet, hogy ez egy kicsit, hogy mondjam, visszás lesz, de én azt gondolom, a magyar filmeket igenis megérdemelné a külföldi produkciókkal kapcsolatban egy pozitív diszkrimináció. Ha megnézzük azt, hogy egy amerikai blockbustert vagy egy szuperfilmet mennyi költséggel, milyen költségvetéssel forgatnak, hát akkor hüledezünk itt magyar szemmel is, hogy milyen bevételt generál, illetve milyen kiadásokkal jár egy ilyen szuperprodukció. Nem biztos, hogy méltónak tartom azt a helyzetet, hogy ha Magyarországra jön egy amerikai forgatócsoport, akkor a bérleti díjak körülbelül ugyanolyan szinten vonatkoznak rá, mintha, mondjuk, egy száz százalékig magyar produkciót forgatnánk Budapesten. Ezt én nem tartom arányosnak. (12.30) Tehát ha megnézzük, hogy egy amerikai filmnek milyen költségvetése van és milyen anyagi források állnak rendelkezésre, és a magyar filmgyártásnak milyen anyagi források állnak rendelkezésére, akkor ezt nem biztos, hogy szerencsésnek tartom. Lehetséges, hogy egy kettős tarifát illene bevezetni kelet-közép-európai és nyugati vagy akár amerikai filmes produkciók kapcsán. Egyelőre ennyit szerettem volna hozzászólni. Köszönöm a szót. (Szórványos taps az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Magyarország kulturális nagyhatalom, és az elmúlt években egyre nagyobb szerepe van a magyar filmeknek abban, hogy ezt kimondhatjuk itt az Országgyűlésben, hogy Magyarország kulturális nagyhatalom. Hiszen ebben a magyar filmkészítésnek, a magyarországi helyszíneken forgatott külföldi produkcióknak is része van. A koronavírus-járvány okozta válságot megelőző években világosan látszott, hogy Magyarországon folyamatosan nőtt a kultúra iránt érdeklődők száma. Az Eurostat adatai szerint a magyarok az Európai Unió más tagállamaihoz képest kiemelkedően sokat költenek kultúrára, átlagosan a GDP 2,1 százalékát; ezzel a teljesítménnyel a legtöbb európai uniós tagállamot magunk mögé utasíthatjuk. Az elmúlt évek munkájának eredményeképpen a magyar filmek és a magyar filmszakma is aranykorszakát éli. Én is itt szeretnék megemlékezni Andy Vajnáról mint a legújabb kori magyar filmtörténet egyik legnagyobb alakjáról - köszönjük neki mindazt, amit tett Magyarországért és a magyar filmért. A 120 éves hagyományokkal rendelkező magyar filmgyártásnak és filmszakmának, a 2011-ben létrehozott Magyar Nemzeti Filmalap támogatási rendszerének köszönhetően a filmes iparág kapacitása megháromszorozódott, és egyre több a kimagasló, világszínvonalú alkotás is. A Saul fia című film 2016-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, amire azelőtt több mint 30 évig nem volt példa magyar film esetében. A Mindenki című film 2017-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom