Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
1833 az ő kérésére kerültek bele. Nagyon örülök, hogy az agrártárca kikéri a szakma véleményét, de nemcsak kikéri, hanem meg is fogadja. Ez nem minden tárcára jellemző. Azt kérem, hogy a jövőben ezt a jó szokásukat tartsák meg. Az előttünk fekvő törvényjavaslatra, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosító javaslatára rátérve: általánosságban elmondhatjuk, hogy ez a módosító javaslat a hatályos törvényt pontosítja, aktualizálja, bizonyos korrekciókat tesz, amire bizony szükség van, az elmúlt hat év során a legnagyobb jóindulattal meghozott szabályozás ellenére is. Az élet hoz olyan dolgokat, amikre nekünk reagálni kell. Ez egyrészt észszerűsítés, másrészt pedig szankcionálás. Itt azért megjelentek szankciók, durvább szankciók is az eddigiekhez képest. De a Jobbik mindig is a rend pártján állt, és fontosnak tekintjük a jogkövető magatartást. Azt gondolom, hogy aki eddig sem vétett a törvény ellen, az ezt követően se fog, aki pedig eddig vétett, azt pedig eltántoríthatják ezek a változások. Alapvetően két kritikát fogalmaznék meg a törvénnyel kapcsolatban. Az egyik a horgásztársadalmat érinti. Sok vizsgáztató horgászszövetségnek, horgászvizsgát szervező egyesületnek okoz még mindig gondot az informatikai eszközök hiánya. Ők januártól állami vizsgáztatásban vállalhatnak szerepet, de ehhez hiányzik az informatikai eszközpark. Ilyen a laptop, a tablet. Erre kérjük, és reméljük, hogy a Mohosz talál majd megfelelő megoldást, mert, még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy januártól elvileg lehet vizsgáztatni, de ennek a háttere sok helyütt gyakorlatilag nem áll rendelkezésre. A másik pedig a tógazdaságokat, a halászszakmát érinti. Konkrétan a jelen törvénymódosító javaslat 16. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki azzal a személlyel szemben, aki idegen és nem honos fajokat haltermelési létesítménybe engedély nélkül telepít. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez tényleg szakmai dolog. Bizonyára tudják, hogy melyik az őshonos hal, melyik az invazív és melyik a nem őshonos. S való igaz, hogy ezeknek a halaknak nemkívánatos a jelenléte az élővizeinkben. Ezt meg kell oldani, mert a tógazdaságokból akarvaakaratlanul sokszor átkerülnek ezek a halak. Viszont azt is látni kell, hogy például a Balaton déli részén található tógazdaságok közül több tógazdaság jelentős amur- és busatermeléssel foglalkozik. Egyébként ezek egyike sem őshonos magyar hal. Ezeknek a halaknak a termelése elmondásuk szerint kifejezetten kívánatos. Kívánatos azért, mert a víz minőségére jótékony hatással van, egyrészt azért, mert a busa a növényi alkotórészeket fogyasztja, sokszor naponta testsúlyának akár a többszörösét is képes megenni. Ez a Balatonban nem jó, mert pusztítja a nádast, a tógazdaságokban viszont igen. S ha megengedik, röviden a busa jótékony szerepéről is szeretnék beszámolni. Ez pedig elfogyasztja azt a bizonyos kékalgát, azt a toxikus planktont, amitől a pontynak és a nemes halaknak iszapízük lesz az elkészítést követően, s amit a magyar konyha nem szeret. Valószínűleg azért is ilyen alacsony, 6,5 kg/fő az éves átlagos halfogyasztás Magyarországon, mert ilyen halak is forgalomba kerülhetnek. Ezenkívül ezek a halak növelik a biodiverzitást, ami szintén fontos dolog az élőhelyen. S van gazdaságossági szempont is, mégpedig az, hogy ezek az úgynevezett olcsó kategóriájú halak. Ezek azok a halak, amelyek feldolgozva egyrészt kiváló kulináris élményt okoznak, másrészt pedig a kispénzű emberek is hozzá tudnak férni. Ha ezeket a halakat diszkrimináljuk akár ennek a jogszabálynak a bevezetésével, akkor ezek az emberek szinte biztos, hogy nem fognak helyettesítő termékként a 2500 forintos pontyfilére áttérni. Tehát ez a halfogyasztásnak sem kedvez, és nem kedvez a haltermelőknek sem. Ezért megfontolásra érdemesnek tartanám, hogy kivételt tegyünk a fehér és a pettyes busával, valamint az amurral kapcsolatban, az általam előbb elmondottakra tekintettel. Végezetül megköszönöm miniszter úrnak és a vitán ilyen késői órában részt vevő képviselőtársaimnak a kritikát és az észrevételeket, s nagyon bízom benne, hogy a Mezőgazdasági bizottság munkájában is folytatódik az a hagyomány, hogy szakmai viták folyjanak, és minél jobb minőségű törvények szülessenek. Bízom benne, hogy ehhez én is hozzá tudtam járulni építő jellegű kritikával. Remélem, meghallgatják. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) (1.20) ELNÖK: