Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1831 Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd azt követően fogadja el. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Vezérszónoki felszólalások jönnek. A Fidesz vezérszónoka az első, Czerván képviselő úr mondja el véleményét. Parancsoljon! CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A most előttünk fekvő előterjesztés a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén lévő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelye védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek, különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízi létesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza, tehát elég sok mindent. Egy olyan jogszabályról van szó, amely elfogadásakor és az eddigi módosítások során is pártoktól függetlenül támogatott volt, és az idő is igazolta, hogy a kitűzött célok érdekében a megvalósításhoz rendelt eszközök konzekvens alkalmazása jelentős eredményeket hozott az ágazatban, legyen szó haltermelőkről, horgászokról vagy éppen az ágazat kiszolgálóiparáról. A törvény 3. §-a alapján Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani. Az 5. § rendelkezései szerint a halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben. A tervezett módosítások fő vonulata az állami halgazdálkodási feladatok jelentős részét, benne több száz állami vízterület halgazdálkodási hasznosításának biztosítását 2019. január 1-je óta közfeladatként az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központon keresztül ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség működése segíti, a 700 ezer főt is átlépő regisztrált horgász, az őket tömörítő 26 tagszövetség, a speciális jogállású gazdasági társasági tagok, illetve közel 2000 egyesület érdekében. A magyar horgásztársadalom látványos bővülése az utóbbi négy évet tekintve összességében több mint 125 ezer fős növekményt jelentett. Kiemelendő, hogy a horgászszövetségi HORINFO-rendszerből előállított horgászkorfa adatai alapján mára már a sporthorgászoknál is az aktív korosztályok vannak többségben, és emellett az utóbbi időszakban dinamikusan növekszik a hölgyek aránya is. A horgászok ma Magyarország legnagyobb hálózatos civil szervezeti rendszerét alkotják, országos szinten 99,8 százalékos lefedettséggel. A központi rendszer egyre több elektronizált szolgáltatást nyújt, megkönnyítve a horgászok ügyintézését és információszerzését is. A további, szintén gyakorlati alapú módosítások, pontosítások, illetve egyszerűsítések az Agrárminisztérium és a Nébih szakmai kezdeményezései a haltermelők ágazatközi szakmai szervezete, a Mahal egyetértésével. Tisztelt Országgyűlés! A közfeladat-ellátás első évi gyakorlati tapasztalatai alapján november első napjaiban az agrárminiszter és a Mohosz vezetése áttekintette a feladatokat, benne azokat a jogalkotási lépéseket is, melyek törvényi és rendeleti szinten egy időben, 2021. január 1-jétől még tovább dinamizálják az ágazatot, és egyben segítik a haltermelési szerkezet átalakítását, a horgászturizmus és az azt kiszolgáló hálózatos fejlesztések támogatását is. A 23 fő feladatot tartalmazó közfeladatleltár és a kapcsolódó rendelkezések pontosításával minden olyan feladat rögzítésre került, ami a gyakorlat alapján felmerült igényeket kiszolgálja. A további módosító javaslatok többsége technikai jellegű pontosítás, illetve hiánypótló kiegészítés, ezek részleteibe most időkímélés miatt nem mennék bele.
