Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 17. kedd - 167. szám - Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

1773 ami egyébként az Orbán-kormánynak a legnagyobb jellegzetessége, és az elmúlt tíz, tíz és fél, lassan tizenegy esztendőben folyamatosan megfigyelhető az élet minden területén a minél nagyobb központosítás, a hatalomnak az egy kézbe való koncentrálása, és ez itt, ez esetben is megfigyelhető. Kijelenthetjük akkor tehát, hogy a közjegyzőkről szóló törvény módosítása részben jó részeket is tartalmaz, de részben szerintünk rossz irányt mutat. Az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, a jogviszonyukról szóló törvényben kifejezetten pozitív dolgokat látunk, és ezt meg is kell állapítani. Az, hogy bevezeti a nyugalmazott igazságügyi alkalmazott fogalmát, mindenképpen egy előremutató dolog, és az is, hogy velük kapcsolatban a szociális segély, a temetkezési segély folyósítása ezentúl lehetőség lesz, illetve a közeli hozzátartozók is részesülhetnek sajnos a legrosszabb esetben, egy temetés esetén temetési segélyben. Azonban itt is meg kell jegyezni, mint ahogy az ügyészségeknél is majd, amikor az ügyészségi dolgozók esetében ezt alkalmazzuk, hogy mindez költségvetési kérdés lesz, hogy lesz-e az adott intézménynek költségvetése erre, illetve hogy milyen összegben, hogy abból valóban tud-e majd valós segítséget adni akár a bíróság, akár az ügyészség az alkalmazottainak. A bűncselekmény áldozatainak segítésével kapcsolatos törvény, a kárenyhítésről szóló törvény megint egy előremutató dolog, ezt a kormány kifejtette korábban, és az igazságügyi miniszter asszony, illetve az államtitkár úr, miniszterhelyettes úr is felvetette már többször az áldozatsegítés kérdését. Mi látjuk, hogy erre vonatkozóan az elmúlt tíz évben voltak törekvések a kormányzó párt részéről, azonban folyamatosan azt a kritikát fogalmaztuk meg ezzel kapcsolatban, hogy túl lassan történnek meg ezek a lépések, túl kis lépésekkel haladunk előre; haladunk előre, tehát ezt meg kell állapítanunk, de folyamatosan mondjuk, hogy talán nagyobb lépésekkel is lehetne itt haladni. Itt az áldozatok segítéséről van szó, itt leginkább a tájékoztatási kötelezettségről, illetve a tájékoztatás szélesítéséről, a tájékoztatási jog alkalmazásáról van szó, amivel azt a célt kívánják elérni, hogy legalább az áldozatok 90 százaléka legyen tisztában azzal, hogy milyen jogok illetik meg, illetve hogy milyen segítséget kérhetnek, honnan kérhetnek segítséget, illetőleg oda-vissza megtörténik az információáramlás. Azt már említettem, hogy az ügyészségi dolgozók esetében is a nem ügyészeknél lehetőség lesz a szociális és temetési segélyre, illetve a hozzátartozói temetési segély is megvalósulhat a jövőben, ami az ügyészség éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól fog függeni. Én azt gondolom, hogy mindenképpen előrelépés és egy pozitív dolog ez is. A bíróságokkal kapcsolatban már nem vagyok ilyen egyértelmű, és nem tudok ilyen egyértelműen pozitívan fogalmazni a jogegységi panaszeljárással kapcsolatosan, mégpedig mert megfogalmaztam már korábban is azt a kritikát a kormánnyal szemben, hogy a bíróságoknak a lépésről lépésre, hol kisebb lépéssel, hol nagyobb lépéssel a kormányzat alá való betörése az elmúlt tíz esztendőben folyamatosan egy nem megfogalmazott cél a kormányzat részéről, azonban azok a lépések, amelyeket megfigyelhettünk az elmúlt években, illetve elmúlt évtizedben a kormányzat részéről, egyértelműen erre utalnak. Azt is elmondtuk már, és itt Varga Zsolt András kinevezésével kapcsolatban hangsúlyoztuk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom is, de a többi ellenzéki párt is, illetve sajtócikkek is jelentek meg erről, hogy egy érdekes törekvés figyelhető meg a Fidesz-KDNP, az Orbán-kormány részéről, és ez az elmúlt két évre jellemző, mióta a közigazgatási bíróság intézményét nem tudták olyan módon megvalósítani, mint ahogyan szerették volna, hogy azóta kisebb lépésekkel és teljesen más oldalról közelítették meg ezt, a bíróságok önálló hatalmi ágként való szereplésének a felszámolását, emiatt már Varga Zsolt András kinevezésénél is sok kritikát fogalmaztunk meg. Itt kapcsolódunk ehhez a törvényjavaslathoz, hogy hogyan jön ez ide. Akként jön ide, hogy a Kúriának a mindenkori elnöke a jogegységi tanácsnak és a panasztanácsnak is az elnöke, és azt is megláthatjuk ebből a törvényjavaslatból, illetve a korábbiból is, hogy a Kúria elnöke ennek a jogegységi tanácsnak az elnöke, ő az, aki behívhatja ebbe a jogegységi tanácsba az embereket, és itt is erről van szó, sőt még bővül is a lehetőség, mert eddig csak nyolc ember volt ennek a jogegységi tanácsnak a tagja az elnökön kívül, most már több is lehet, akiket az elnök hív be, ezáltal ő meghatározhatja azoknak a személyi körét, akik döntést fognak hozni az egyes jogesetekben. (20.10) Ezek a jogesetek pedig szépen legyűrűznek majd az alsóbb bíróságokhoz, egészen a járásbíróságokig, hogy ezt a jogesetet kell majd alkalmazni minden esetben mint egy precedenst, és