Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója:
1768 A Nemzeti Jogszabálytár mint elektronikus jogszabálygyűjtemény az állampolgárok joghoz való hozzáférésének hatékony biztosítása érdekében lehetővé teszi a már kihirdetett jogszabályok szövegének, továbbá azok időállapot szerint egységes szerkezetű szövegének közzétételét. Az elmúlt években az elektronikus jogszabálygyűjtemény és az ahhoz kapcsolódó informatikai infrastruktúra jelentős technikai fejlesztése következett be, és a minőségi jogalkotás folyamatának magasabb szintű kiszolgálása és a kormányzati döntés-előkészítési és döntéshozó folyamatok, valamint egyes kapcsolódó hatósági tevékenységek egységes és kizárólagos informatikai támogatása érdekében bevezetésre került az integrált jogalkotási rendszer. A törvényjavaslat célja a megújult infrastruktúra miatt szükséges technikai változtatások átvezetése a jogrendszeren, különös figyelmet fordítva arra, hogy az önkormányzati autonómia változatlan tiszteletben tartása mellett a megjelenő jogszabályszövegek megfelelősége továbbra is biztosított legyen. Az integrált jogalkotási rendszer jegyzők általi alkalmazása jelentős adminisztratívteher-, illetve bürokráciacsökkentést eredményez a közvetlen elektronikus feladatellátás és dokumentumtovábbítás lehetőségének biztosításával. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat része az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosítása is. Fontos kiemelni, hogy a módosítás az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére került bele a törvényjavaslatba, és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát érinti elsődlegesen. A törvényjavaslat alapján módosul a hivatal vezetésére, valamint a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványára vonatkozó rendelkezése. Ezen jogkörök a főtitkár helyett az Országgyűlés által megválasztott alapvető jogok biztosát illetik meg. Emellett a törvényjavaslat rögzíti, hogy a főtitkár az alapvető jogok biztosa vezetése alatt a hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat látja el. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat fontos elemét képezi továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosítása. E két törvény szabályozása mindig is egymásra épült, és fontos, hogy e két törvény tartalma összhangban álljon egymással, ezért azok most is együttesen kerülnek módosításra. Az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése szerint a Kúria, amellett, hogy bíróságként dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, vagyis ítélkező tevékenységet folytat, biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Vagyis ítélkező tevékenységét úgy gyakorolja, hogy nem jogszabály, hanem maga az Alaptörvény ruházza rá a bíróságok jogalkalmazásának egysége biztosításának feladatát. Az Alaptörvény szerint ez a feladat, ami minden más bíróságtól megkülönbözteti, ez teszi a Kúriát Kúriává. Másképp szólva, a Kúria attól Kúria, hogy az Alaptörvényen alapuló formális, normatív jogegységesítő szerepe van, egyedi döntései is kötelezőek, a jogegységi és jogegységi panasz határozatai megkerülhetetlenek. Ez egy olyan feladat és felelősség, amelyet nem lehet átruházni, megosztani, szétteríteni. A jogegység minden polgárt, minden jogi személyt, minden jogalanyt érintő, alapvető és teljesen konkrét követelmény. Biztosítása alapvető jogállami parancs. Az új szabályozás ennek az alapvető alkotmányos értéknek az érvényesülését kívánja megerősíteni; ennek a megerősítésnek az érdekében tovább kívánja fejleszteni a jogegységi panaszokra vonatkozó szabályozást, melyben az eljárási feltételek és az egyes eljárási kérdések jelenleginél pontosabb rendezése valósul meg. Az országosan egységes ítélkezés, ami röviden annyit jelent, hogy a hasonló ügyeket az ország különböző bíróságai hasonlóan ítéljék meg, részben a törvény előtti egyenlőség feltétlen alkotmányos követelményét garantálja, de egyben biztosítja a jog kiszámíthatóságát is. Mindkettő olyan érték, melyek eléréséért és fenntartásáért az államhatalom valamennyi gyakorlójának, a törvényhozónak, a bíróságoknak és a végrehajtó hatalomnak folyamatosan tennie és cselekednie kell. Ezért is készítettük el a mostani módosításokat. A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogalkalmazás kiszámíthatósága a jogbiztonság része. A jogbiztonság ugyanakkor a jogállamelv egyik fő alkotóeleme.
