Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 17. kedd - 167. szám - Ügyrend : - Egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz):

1757 Nézzük csak a másik hivatkozást! Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Megint leegyszerűsíthetném a kérdést, és azt mondhatnám, hogy úgy látszik, itt a parlamentben nagyon egyszerű a tisztelt képviselők helyzete, mert valamilyen kérdésnek a teljes ellenkezőjét is el lehet mondani következmények nélkül. Tehát lehet úgy hangulatot kelteni, lehet úgy véleményt kifejteni, hogy semmifajta következménye nincs. Nézzük meg, hogy ha a jogi egyetemen előadnák vizsgán, hogy ez most jogutód vagy jogutód nélküli megszűnés, akkor a második mondatnál szigorú professzoraim szavai után megköszönnék, elküldenék, és azt mondanák, hogy jelentkezzenek utóvizsgára. Itt viszont lehet azt mondani következmények nélkül, hogy valami megszűnik. Ugyan, mondják meg, hogy ha a jogszabály, ami az egyenlő bánásmódra vonatkozó, hatóságra vonatkozó eljárásra, és az anyagi jogban nem változik, ezt egy hivatalban, egy másik hivatalban elhelyezem, akkor hol szűnik meg? (Sic!) Tessék ezt nekem elmondani, tessék ezt nekem levezetni! Ez az egyik. A másik: Bangóné Borbély Ildikó az előadásában hosszasan felsorolta, hogy Magyarországon milyen alapjogi sérelmek vannak vagy léteznek. Másutt is léteznek, el kell menni Írországba, Portugáliába, Finnországba, mindenhova el lehet menni, példákat én is tudnék hosszasan hozni, csak én nem megyek ezekkel Brüsszelbe. Ha azt a kérdést úgy tesszük föl, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyébként kitűnően működik, ön viszont azt kifogásolja, hogy milyen alapjogi sérelmek vannak, azt szerintem nem egyeztette a kollégáival képviselőtársam, hogy melyik álláspontot is foglalják el. Jól működik, vannak alapjogi sérelmek, amelyek még nem kerültek orvoslásra. Azonban, miután nem megszüntetésről van szó, tehát nem megszüntetésről van szó, hanem integrációról, tessék megnézni, hogy mi a különbség a jogban a kettő között, ezért azokat a hangzatos érveket folyamatosan mondani, hogy megszűnik, megszűnik, megszűnik, nincs, beszántják, beszántják, ez egyszerűen tételesen nem igaz. Hasonlóképpen az Igazságügyi bizottság ülésén elmondtam, hogy önök mindenben a harcot látják. Amikor én ehhez a hatósághoz fordultam, akkor, amikor néhány képviselő talán azt se tudta, hogy ilyen van, én már akkor itt ügyvédként eljártam alapjogi kérdésekben, és ezt nem tekintettem harcnak, hanem azt tekintettem, hogy az ügyfeleim érdekét képviseljem. A hatóság hozott egy döntést: ha jó volt, mindannyian elismertük; ha úgy tekintettük, hogy nem megfelelő, akkor elmentünk a bírósághoz. Önök ebben harcot látnak. Nem a jogrendszer egészséges működését, nem a jogállamiság kritériumait, hogy van egy hatóság, amely elbírál egy ügyet, vagy fellép, hanem azt látják, hogy ha van, akkor harc, és hogyha harc van, akkor valószínűleg a jogállamiság ügyében nagyon fontos harci elemeket látnak. Kérem szépen, ez egy jogállami működés, ahogy ez a hatóság működött, és ezután is fog működni, mert hogyha elolvasták volna azt a jogszabálytervezetet, amely önök előtt fekszik, akkor pontosan látják, hogy ezeket a funkciókat teljes mértékben kivétel nélkül, meghúzás nélkül, megszorítás nélkül, teljes mértékben átveszi az ombudsman, az ombudsmani hivatal. Azt pedig Varga-Damm Andrea mondta, hogy akkor ez mindenképpen majd sérülni fog, és nem is tudja elképzelni, hogy hogyan működik; akkor tessék elmenni a világ jó néhány részére, ahol van ombudsmani hivatal, amely az alapjogok védelmét ellátja, még Európában is, bőven lehet rá mondani példát. Tehát azt az érvelést önök láthatólag nem értik vagy nem akarják érteni, hogy a jogalkotóra van bízva, hogy egy adott alapjogi kérdést milyen módon véd, és azt milyen intézményrendszerben helyezi el. Önök nem tudták megcáfolni azt, hogy az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabály mely eleme nem teljesül majd, hogyha ezt az ombudsman hivatalában látjuk el. Azt azért még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az ombudsman ugyanolyan neutrális szerv, mint ahogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság volt. Ugyan mondják már meg, mi a kettő között a jogi különbség! Tessék elmondani, és akkor majd lehet arról vitatkozni. Talán nem szükséges jobban részleteznem, de Kocsis-Cake Olivio képviselőtársunk azt mondta, hogy gyenge érvek. Nem akarok hivatkozni arra, hogy többet foglalkoztam ezzel a kérdéssel, mint valószínűleg ő, de azért elmondanám neki, hogy ha például a hatósághoz érkezik egy kérelem, amely egyébként az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásában vizsgálandó, de párhuzamosan egyébként ombudsmani kérdéseket is fölvet, egy ombudsman mind a kettőt látja. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem lát át az ombudsman eljárására, és fordítva sem lát át. Tehát ha csak ezt az egy kérdést, mondjuk,