Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - Ügyrend : - Egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
1748 számú törvényjavaslat nemzetiségi napirendi ponttá nyilvánításához. Ezt a Házbizottság november 12-i ülésén engedélyezte. Minden demokratikus jogállamnak biztosítania kell a megkülönböztetés nélküli élet lehetőségét és az esélyegyenlőségre való törekvést. Magyarországon a rendszerváltozás óta alkotmányos alapokra helyezték a diszkrimináció tilalmát. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 15 éve alakult Magyarországon, jogállását tekintve az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző, az ország egész területére kiterjedő illetékességű, autonóm államigazgatási szerv. Jogköre és működése, hatóság volta hasonló alapokon nyugszik, mint számos további európai országban. Tevékenységében jelentős figyelmet fordít a vonatkozó, nemzetközi jogszabályokra, a gyakorlatra és a hazai bírósági döntések, joggyakorlat nyomon követésére és saját határozataiba történő beépítésére. A hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg, döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, határozataival szemben bírósági felülvizsgálat kérhető. A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének gyanúja esetén a jogaiban sértett fél kérelmére vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból hatósági eljárást folytat, kivizsgálja a panaszt annak megállapítása érdekében, hogy történt-e diszkrimináció a panaszos által benyújtott ügyben. Az egyenlő bánásmód követelménye az azonos feltételek biztosítását, illetve a különbségtétel tilalmát jelenti. Akkor sérül, vagyis akkor valósul meg hátrányos megkülönböztetés, ha egy személyt vagy csoportot valamilyen védett tulajdonsága miatt ér hátrány. A törvényben felsorolt védett tulajdonságok egyebek mellett a nemzetiség és a nemzetiséghez való tartozás is, ez magyarázza bizottságunk jelentős érintettségét az előttünk fekvő törvényjavaslat vitájában, hiszen az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz érkező beadványok között nagy számban van valamely nemzetiségi közösséghez tartozó panaszos beadványa is. Az Igazságügyi Bizottság által benyújtott törvényjavaslat 18 pontban módosítja a 2003-ban elfogadott CXXV. törvényt. A törvényjavaslat ismeretében nyilvánvalóvá válik, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába történő integrálásával az alapvető jogok biztosának feladatkörei mellett a jogkörei is kibővülnek. A korábbi, széles körű vizsgálati és intézkedési jogosultságai kiegészülnek hatósági jogkörrel is. A törvénymódosítás révén a feltárt visszásságokat, amelyek az egyenlő bánásmód követelményét sértik, illetve amelyek az egyenlő bánásmódhoz fűződő alapvető jog érvényesülését csorbítják, már szankcionálhatja, és jogi kötőerővel rendelkező határozatot hozhat. Az Országgyűlés döntése értelmében 2012-től szűnt meg az 1995-ben létrehívott nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogintézménye, mely a Magyarországon élő nemzetiségek - akkor még kisebbségnek hívták őket is - jogainak érvényesülését segítette. Jogutódja, 2012 óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részeként működő önálló nemzetiségi ombudsmanhelyettes látja el ezeket a feladatokat. (18.00) A magyarországi nemzetiségi jogvédelmi rendszer kiemelkedő szereplőjeként az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdése alapján figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, és rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát, az érintett intézményeket és a nyilvánosságot a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól. Felhívja az alapvető jogok biztosa, az érintett intézmények és a nyilvánosság figyelmét a nemzetiségeket érintő jogsértés veszélyeire, az alapvető jogok biztosának eljárás megindítását javasolhatja, közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában, véleményezi a kormány társadalmi felzárkózásról szóló stratégiáját, és figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségeket érintő célkitűzéseinek megvalósulását, továbbá javaslatot tehet a Magyarországon élő nemzetiségek jogait érintő jogszabályok megalkotására, módosítására. A nemzetiségi ombudsmanhelyettes mint a nemzetiségi jogvédelem központi szereplője, munkája során kiemelt figyelmet fordít a Magyarországon élő, elismert nemzetiségi közösségekkel - nemzetiségi képviselővel, szószólókkal, országos nemzetiségi önkormányzatokkal és intézményeikkel -, valamint a nemzetiségi jogvédelmi rendszer más szereplőivel való folyamatos kapcsolattartásra, így partneri kapcsolat fűzte eddig is az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is.
