Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - A rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1731 Miért fontos az, hogy felkaroljuk ezeket a nemzeti emlékhelyeket? Miért fontos, hogy a történelmünket megőrizzük, az, hogy a múltunkat, a múltunknak az értékeit átadjuk a fiataloknak, hisz az rendkívül fontos. Erről beszéltünk már az előző napirendi pontnál is, amikor a Petőfi Sándoremlékévet határoztuk el a 200. évforduló alkalmából. Minden olyan dolog nagyon fontos, amely a történelemben értéket hordoz, amely példát mutat a magyarság számára, és ezért is nagyon lényeges az, hogy mi fog ott felépülni a jövőben, és hogyan fog kinézni ez a terület. Még arról szólnék, hogy miért itt tartották az országgyűléseket. Egyrészt Buda közelsége játszott ebben nagy szerepet, aztán a lovak itatása a Rákos-patakból megvalósítható volt, illetve az ivóvizet is a Rákos-patak szolgáltatta - akkor még iható vízzel. Kisebb magaslatok voltak ezen a területen, amely táborozásra igencsak alkalmas volt, és ezáltal a küldöttek nagy létszáma miatt ideális volt ez a helyszín. Azonkívül árvízmentes volt ez a terület, ide a Duna árvize már nem ért el, bár közel volt a Duna. És forgalmas út volt, hiszen a Pestre érkező utak itt futottak össze, sőt a Lengyelországba menő országút is itt, ezen a területen vezetett keresztül. Ha megnézzük - királyi dombról beszélünk -, hogy mekkora dombról is van itt szó, ennek a Királydombnak a tengerszint feletti magassága 137 méter, a legmagasabb pontja, mint már elhangzott, a Nagyicce utca déli részén, egy családi ház kertjében található, tehát ez az, ami 137 méter magasan van. Megjegyzem, hogy Budapest fekvése a Duna szintjéhez képest közepes vízállásnál 96 méter, tehát bő 40 méterrel magasabb csak, Pestnek az átlagos magassága, tengerszint feletti magassága pedig 105 méter, a legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterrel, a Gellért-hegy pedig 235 méterre magasodik a tengerszint fölé, a relatív magassága a Duna vízállásához képest 139 méter, a budai Várhegy magassága 175 méter, a relatív magassága a Dunához képest 80 méter. (16.30) Tehát a Királydomb relatív magassága 32 méter, akkor el tudjuk képzelni ennek a méreteit. Már ha itt megemlítettem a Gellért-hegynek és a budai Várhegynek a magasságát, egy érdekesség a XIII. századból: IV. Béla király idején kezdett el épülni a Várhegyre a budai Vár, és arról volt nevezetes az akkori világ minden utazója számára és mindenki számára, aki megfordult a budai palotában, hogy a budai Várhegyen, a budai Várban voltak a világ legcsodálatosabb szökőkútjai. Hogy lehetett az, nem értették az akkori mesterek, hogy hogyan lehet az, hogy a budai Várhegyen több tíz méter magasságba felszökő vízoszlopok voltak, akkor, amikor még nem létezett kompresszor, nem voltak olyan pumpálógépek, amelyek a vizet fel tudták volna olyan magasra juttatni. Bizony, csodálatos mérnöki munka a XIII. században: a Gellért-hegy tetején lévő forrásokat vezették zárt rendszerben a budai Várhegyre, és a közlekedőedények sajátossága folytán magasra szökött az a víz, ami onnan feltört. Ezt csak arra föl kezdtem el mondani, hogy milyen találékony volt már a mérnökember a XIII. században is Magyarországon. Ehhez képest a Királydombnak a magassága, a relatív magassága csak 32 méter, de ez is alkalmassá tette arra, hogy itt ezen a nagy jelentőségű tanácskozásokat meg tudják tartani. Mi is a nemzeti emlékhely? A 2001. évi LXIV. törvény 7. § 8. pontja mondja meg az értelmező rendelkezések között, hogy kiemelt nemzeti emlékhely a nemzet és a magyar állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít. Ez az Országgyűlés és környéke. A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek - mondja a törvény 61/B. § (3) bekezdése. Nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely adott történelmi kor meghatározója, a nemzet önazonosításában kiemelkedő szerepe van. Én azt gondolom, hogy minden szempontból betölti ezt a szerepet a Rákos mezei Királydomb. Mik ezek az emlékhelyek? Azért én azt gondolom, hogy fontos felsorolni, hogy legyünk tisztában ezekkel az emlékhelyekkel: a budapesti Várnegyed, a Fiumei úti temető, a Magyar Nemzeti Múzeum, a X. kerületi rákoskeresztúri Új Köztemetőnek a 298-as, 300-as, 301-es parcellája, a Hősök tere, a Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a Pannonhalmi Bencés Főapátság, a Katonai Emlékpark Pákozdon, a somogyvári Kupavár, a székesfehérvári Romkert, az egri vár, Nagycenk, Széchenyi-kastély, a szigetvári vár, Esztergom Várhegy és Víziváros, a győri Káptalandomb, a mátraverebélyi Szentkút Nemzeti Kegyhely és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Máriapócson a Nemzeti Kegyhely, és remélhetőleg nemsokára huszadikként a Rákos mezei Királydomb is az lesz.
