Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - A rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1720 kerületében a Nagyicce utca, a Pilisi utca és a Dorogi utca által határolt területen helyezkedik el. A földrajzi kiemelkedés nyugati oldala mára lakóházakkal beépült, ugyanakkor a magaslatnak, tehát a dombnak a keleti része jelenleg is szabadon megközelíthető terület, így a nemzeti emlékhely funkciójának betöltésére alkalmas. Számunkra kiemelt fontosságú a nemzeti összetartozás, éppen ezért a nemzeti múlt és az ehhez tartozó kiemelt fontosságú helyszínek megőrzése, annak a magyarság emlékezetében történő felelevenítése is kulcsfontosságú. Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Orbán Balázs államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Vinnai Győző képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Van abban valami sorsszerű, hogy a nemzeti összetartozás évében, vagyis 2020-ban kerül elénk ez a törvényjavaslat, amely nemzeti emlékhellyé nyilvánítaná vagy reményeim szerint nyilvánítja majd a rákosmezei Királydombot. (15.30) Igen, mert a magyarság történelmében kiemelkedően fontos szerepet játszott. Úgy, ahogy államtitkár úr mondta, dokumentáltan 35 országgyűlést tartottak itt, de nem is a szám a lényeges, hanem az a rendiség, alkotmányosság, az a szellemiség, amely már az Árpád-korban megjelent, ugye, IV. Kun Lászlónál a XIII. században. De leginkább a XIV. és XV. században, egészen a török hódoltságig, hogy itt a köznemesség személyesen jelenhetett meg, és itt választották meg Károly Róbertet 1308-ban, aki után példátlan gazdasági fejlődés, komoly központihatalom-erősödés, belső rend, külső hódítás következett, hiszen ekkor több tenger mosta az ország partjait az ő uralkodása és fia, Nagy Lajos uralkodása alatt. Tehát az a büszkeség, ami akkor azt jelentette, hogy Közép-Európában, de egyáltalán Európában mit jelentett a magyar birodalom. És még inkább Mátyás idején, hiszen hallottuk államtitkár úrtól, hogy 1458-ban Mátyást itt választották meg, és ugye, mindannyian emlékezünk a történelemkönyvekből legalább azokra a mondatokra, amelyek azt mutatják, hogy Európa legprosperálóbb országa volt, és mennyit áldozott Mátyás a kultúrára, a reneszánsz kultúrát behozta ebbe az országba. És hát ott van a rákosi végzés 1505-ben, amikor a rendek kimondták azt, hogy idegen uralkodóházból királyt nem lehet hozni. Ez is tulajdonképpen az ő érdekeiket is jelentette, hát, a rendi monarchia így működött, a rendek érdekei jelentek meg. De azt kell hogy mondjam, hogy egészen a török hódoltságig a rendi országgyűlések megvédték az országot, és az alkotmányosságnak, a középkori alkotmányosságnak a fontos színterei voltak. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy másik mozzanatra is utaljak, amely mutatja, hogy nemzeti emlékhellyé nyilvánítjuk. Itt engedjék meg nekem, bár államtitkár úr utalt rá, hogy 19 - ugye, jól emlékszem? -, 19 nemzeti emlékhely van: többek között az Országház környéke, a Várnegyed, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete és a Múzeumkert, a Hősök tere. De ne csak budapestieket mondjunk, szeretnék néhány vidékit is megemlíteni: Debrecenben a Református Nagytemplom és Kollégium; a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, ugye, létünk nagy traumája Mohács, ahogy szoktuk mondani; vagy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol az eredetiségünk jelenik meg; az egri vár, Dobó esküjére mindenki emlékszik e Ház falai között, hogy a várat nem adja föl, nincs az a pénz, amiért feladná. És hát, hadd említsem meg Nyíregyháza és környéke képviselőjeként, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőként: a Máriapócs Nemzeti Kegyhely is ott szerepel a nemzeti emlékhelyek között 19. sorszámmal. Visszatérve, említettem, hogy még egy gondolatot szeretnék önöknek elmondani, ez pedig az, hogy ki kezdeményezte, és a kormány hogyan reagált erre. Egy civil szervezet indította el ezt a kezdeményezést, a Magyar Patrióták Közössége, hogy becsüljük meg nemzeti emlékhelyeinket, és nem most kezdődött ez, hallottuk államtitkár úrtól, hogy a XIX. század első felében volt már erre
