Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 16. hétfő - 166. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1582 Szót kell ejtenünk a perindítás egyszerűsítését célzó módosítások szándékairól is. A javaslat értelmében a keresetlevél tartalmi elemeinek száma csökken, továbbá egyszerűsödnek az egyes elemekre vonatkozó előírások is. A keresetlevélben az alperes azonosító adatai közül elegendő a nevét és a lakóhelyét vagy a székhelyét megjelölni; egyéb azonosító adat hiánya nem eredményezi a keresetlevél visszautasítását. A keresetlevél formai kritériumai is jelentősen csökkennek majd, ugyanis nem kell feltüntetni az egyes szervezeti egységek címeit, valamint az egyes szerkezeti egységeken belüli tartalmi elemek előadása nincs sorrendhez, vagy más formaisághoz kötve. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném kiemelni a személyi állapotot érintő perekre vonatkozó módosításokat, melyek a kiskorú gyermekek érdekének fokozott védelmét célozzák. Ennek egyik eszköze, hogy a bírók erősebb felvezetési jogosítványokat kaptak a kiskorúakat érintő perekben, aminek köszönhetően fenntartható lesz a kiskorú gyermek érdekeit szolgáló pernem. Tekintettel arra, hogy a bíróságnak lehetősége van hivatalbóli bizonyításra a státuszperekben, ezért indokolt a magánszakértői bizonyítás kizárása ilyen esetekben. Így elkerülhetővé válik, hogy a perrel érintett kiskorú gyermeket akár három szakértő is vizsgálja, ami nyilvánvalóan megterhelő egy gyermek számára. Tisztelt Országgyűlés! Lehetne még nagyon sok további szabályról is beszélni a törvénytervezet kapcsán, gondolok itt például a perfelvételi szak szabályait rugalmasabbá tevő elképzelésekre, a felekre háruló adminisztrációs terhek csökkentésére vagy a másodfokú eljárás során a felek jogérvényesítését megkönnyítő módosításokra, de meggyőződésem, hogy a korábbiak során módunk volt részletesebben tájékozódni. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) (18.00) ELNÖK: Köszönöm, Fazekas Sándor képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztők képviseletében itt ülő Völner Pál államtitkár urat, most vagy később... (Jelzésre:) Jelzi, hogy később kíván majd, ha szükségét látja, felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, amit a kijelzőn mindjárt látni fogunk. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, Jobbik. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előzetesen leszögezem, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja a polgári perrendtartásnak ezt a módosítását. Nyilván a bizottságokban is azért volt egyhangú a szavazat, mert abban mi is mint ellenzéki párt közreműködtünk, és támogattuk azt. A polgári perrendtartásnak a módosítását, amennyiben előrevivő, a jövőben is fogjuk támogatni. Hogy miért is támogatjuk? Azért, mert véleményünk szerint a polgári perrendtartás módosítása gyakorlatilag elégtelenre vizsgázott, illetve a Pp., az új polgári perrendtartás elégtelenre vizsgázott. Ezzel kapcsolatban én elsősorban az Igazságügyi Minisztérium hibájának tartom, illetve az akkori vezetőjének rovom fel hibaként, és azt gondolom, hogy egy szakmai hiúság vezetett oda, hogy egy viszonylag rossz polgári perrendtartás került elfogadásra Trócsányi igazságügyi miniszter idején. Működött egy kodifikációs bizottság három éven keresztül, amely előkészítette az új polgári perrendtartást, ők benyújtották az anyagot a minisztériumhoz, végül azonban az, ami benyújtásra került az Országgyűlés elé, ahogy ők fogalmaztak, köszönőviszonyban sem volt a kodifikációs bizottság által kidolgozottakkal, és elhatárolódtak ettől. Németh János, aki vezette ezt a kodifikációs bizottságot, ő is elhatárolódott sajtónyilvánosan az új polgári perrendtartástól. Ezzel szemben Trócsányi miniszter úr megfogalmazta, hogy ők simán meg tudják oldani ezt a problémát, hiszen - szó szerint igyekszem idézni - „az Igazságügyi Minisztérium tiszta profilú jogászminisztérium, a polgári perrendtartás kidolgozását és magát a kodifikáció irányítását magára vállalja”. Tehát nyilván magára vállalta. Hát, én úgy gondolom, hogy ezzel el is bukott.
