Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 16. hétfő - 166. szám - Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) - a belügyminiszternek - „Hány embernek kell még meghalnia?” címmel - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:

1571 a miniszter úr rendkívül magas színvonalon és nagyon jól végzi a munkáját, és teljesen természetes is az, hogy az egészségügy feladatai az Emberi Erőforrások Minisztériumában vannak. A Belügyminisztérium egészségügyi kérdésekben, operatív irányításban egészségügyi döntéseket nyilván nem hoz, nem hozhat, hiszen a szakmai kompetencia nem ott van. Az, hogy az operatív törzs vezetését közösen a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere - akihez az egészségügy is tartozik - vezeti, azt gondolom, egy teljesen természetes dolog, hiszen az egészségügy, az orvoslás, az orvostudomány oldaláról Kásler miniszter úr minden lényeges elemet tud biztosítani, a belügyminiszter feladata pedig az, hogy a szervezésben, az operatív összeállításban, a teendők megszervezésében, megtervezésében vegyen részt. (17.10) Ez a kettős az ön állításával vagy az önök állításával szemben igenis jól működik. A magyar járványügyi felkészültség megfelelő, és ezt az európai összevetésben vagy akár a világ számadataival való összevetésben is bizonyítottan láthatjuk. Az ország célja az volt... - a parlament, illetve a kormány célja az volt, hogy az esetleges második hullámra felkészítse az országot. Persze, ezt nagyon sokan kétségbe vonták, hogy egyáltalán lesz-e második hullám, és milyen mértékű lesz ez a második hullám. Ma az látszik, hogy a szükséges ágyszám, a szükséges intenzív ágyszám rendelkezésre áll, a kórházakban dolgozók mindent megtesznek azért, hogy ezeket az ágyakat megfelelő módon kiszolgálják, és a szükséges személyzetet hozzá biztosítsák. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A képviselő asszonynak viszonválaszra van lehetősége. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kásler Miklós két nappal ezelőtt azt mondta, hogy annyival más a mostani járványhelyzet, hogy az állami intézkedések alkalmazkodnak a vírushoz, nem sikerült olyan jól kézben tartani a fertőzést, mint tavasszal. Maga Kásler Miklós is bírálja most már a kormányt, hogy hogyan készültek fel egyáltalán a járvány második hullámára. Államtitkár úr, az ágyak mellé lesz-e megfelelő számú egészségügyi dolgozó? Önök nem beszélnek erről. Arról sem beszélnek, hogy az intenzív ellátásban hányan fertőződtek meg az egészségügyi dolgozók közül koronavírussal, hányan estek ki már most az egészségügyi dolgozók közül. Arról sem beszélnek, hogy közben az összes többi betegséggel nem kapnak ellátást a betegek, hogy hiába fordulnak orvoshoz. Elhangzott Rétvári Bencétől, hogy hívni kell a háziorvost. Hát, nem veszik fel a telefont körülbelül egy napig vagy két napig, vagy három napig, mert olyan leterhelt a rendszer! Hát, mondja már meg nekem, államtitkár úr, hogy most kihez kell fordulni minden egyéb más betegséggel! Még egyszer felteszem a kérdést, államtitkár úr. Van megfelelő számú ágy, ezt mindenki tudja. Lesz-e hozzá megfelelő számú egészségügyi dolgozó? Ezt az egy kérdést tettem fel, erre várom a választ. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Pogácsás Tibor államtitkár úr! POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha figyelt volna, akkor észrevehetné, hogy egy világjárvány közepében vagyunk, és ennek a világjárványnak a leküzdéséért dolgozik a kormány, de nem a kormány itt a fő szempont, hanem az egészségügyi dolgok, az egészségügyben dolgozók, az orvosok és az ápolók. Az a kérdés, hogy mennyi egészségügyi dolgozó van. Én azt gondolom, ma is elhangzott, ön is utánanézhet: ma hétezerrel több orvos dolgozik, mint az önök kormányzása idején, tehát - bár tíz éven keresztül nem járványra készültünk - az egészségügy megerősítésében nagyon-nagyon komoly lépéseket tettünk mind a személyi állomány, mind pedig az épített környezet értelmében. Abban biztos vagyok, hogy az egészségügyben dolgozók, az orvosok, az ápolók továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a betegeket ellássák. Az pedig, hogy a betegek, a más betegek, a nem Covid-