Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 22. kedd - 151. szám - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2017. január - 2018. december) című beszámoló , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
148 Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, aki időközben megérkezett. Parancsoljon! BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi törvény szerint a kormány kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol. A kormány jelen beszámolója bemutatásával ennek a kötelezettségnek tesz eleget a 2017. január-2018. december közötti időszak vonatkozásában. A beszámoló első fele általánosságban ismerteti a magyarországi nemzetiségek helyzetét. A beszámoló a demográfiai és nyelvi adatainak és tendenciák ismertetésétől kezdve a nemzetiségi jog érvényesítését szolgáló szabályozás ismertetésén és költségvetési támogatásán át a nemzetiségi oktatás és kultúra helyzetének ismertetéséig részletes, számokkal és tényadatokkal alátámasztott áttekintést ad. E szempontrendszer alapján a beszámoló második fele az egyes nemzetiségek helyzetét részletesen is bemutatja. A beszámoló néhány figyelemre érdemes megállapítása: 2001 és 2016 között a nemzetiségekhez tartozók száma mintegy 40 százalékkal gyarapodott. A növekedés főként a 2001 és 2011 közötti időszakra volt jellemző, akkor tíz nemzetiség, 2011 és 2016 között négy nemzetiség körében volt megfigyelhető növekedés. A két legnépesebb nemzetiségi csoportban, a romák és a németek körében 2001 és 2011 között történt jelentős létszámbővülés, 2011 és 2016 között számottevő növekedés jellemezte az ukrán, a lengyel és a szerb nemzetiséget. Három csoportban, a szlovének, a szlovákok és a görögök körében 2001 óta létszámcsökkenés tapasztalható. Az eredmények alapján a romák és a németek területi elhelyezkedése a legkiegyenlítettebb, a kisebb nemzetiségi csoportokra általában nagyobb térbeli koncentráció jellemző. A roma népesség két megyében kiemelkedő arányban volt vagy van jelen. 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt a romák 19 százaléka, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14 százaléka - ez 60 ezer, illetve 45 ezer fő. Az ország három északnyugati megyéjében - Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében - ugyanakkor a romák mindössze 1-1 százaléka élt. A második legnagyobb lélekszámú nemzetiség, a németek egyharmada Közép-Magyarországon élt, Budapesten 19,5 százaléka, Pest megyében pedig 13 százaléka, és magas volt az arányuk Baranya megyében, 15 százalék. A népszámlálási adatok másik meglepő tanulsága, hogy a magukat nemzetiséghez tartozóknak vallók számának meglepő emelkedése ellenére a nemzetiségi nyelveket anyanyelvüknek vallók száma csökkent. A beszámolási időszak fontos eseményei voltak a 2018. évi választások. A beszámoló bemutatja, hogy immáron a németeket már nem csupán szószóló, hanem nemzetiségi képviselő tudja reprezentálni az Országgyűlésben, dr. Ritter Imre személyében. Az oktatásban tapasztalt lemorzsolódás csökkentése és az esélyegyenlőség javítása érdekében több TÁMOP-program is futott a beszámolási időszakban. Itt azért mondtam el a demográfiai adatokat, és hogy milyen megyékben magas a roma lakosságnak a száma, hogy azt is látjuk, hogy ez egyenesen arányos a hátrányos helyzetükkel, hogy ott nagyon magas az aránya a roma lakosságnak, ahol azt mondhatjuk, hogy halmozottan hátrányos helyzetű térségről beszélünk, és itt nagyon magas ennek a kisebbségnek a jelenléte. A nemzetiségi felsőoktatás számos nehézséggel küzd, számos képzés jelentkező hiányában el sem tud indulni. A nemzetiségi média helyzetét is nagyon részletesen bemutatja a beszámoló. A cigányság helyzetét bemutató fejezet néhány érdekes megállapítása: a beszámoló elszomorító számok sokaságával igazolja vissza a roma társadalom halmozottan hátrányos helyzetét. Ami megdöbbentő, hogy már a járvány okozta válság előtt megkezdődött a foglalkoztatott romák számának csökkenése és a tartós munkanélküliek számának emelkedése - ezt a 3. számú ábra mutatja be. A nemzetiségi oktatás terén pozitívumként értékeli a javaslat, hogy a nemzetiségi pedagógusok bérpótléka 10 százalékról 15, majd 30 százalékra emelkedett. A beszámoló részletes, az érdemi problémákat felvállaló, azokra reflektáló képet ad a nemzetiségek helyzetéről. (11.30)
