Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 22. kedd - 151. szám - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2017. január - 2018. december) című beszámoló , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - SZUPERÁK BRIGITTA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
139 döntéseket, amelyek realizálódása által valamennyi nemzetiség esetében előrelépésről, fejlődésről beszélhetünk. A beszámolóban foglaltak egyértelműen és tényszerűen bizonyítják a magyar kormány törekvéseit: a nemzetiségek megmaradása, fennmaradása, a nemzetiségek anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolása vagy a nemzetiségi intézményekben végrehajtott fejlesztések. Ugyancsak kialakult gyakorlat már a beszámoló elkészítését követően, hogy az egyes nemzetiségek helyzetének következetesen azonos szempontú leírása külön fejezetben történik. Ebben a fejezetben minden egyes nemzetiség helyzetéről tényekkel, adatokkal alátámasztott valós tükörképet kaphatunk. A beszámolóban érintett időszakról is elmondhatom, hogy példaértékű együttműködés, folyamatos párbeszéd volt a nemzetiségek és a kormány, annak nemzetiségekért felelős államtitkársága között. Ennek a partneri és szakmai kapcsolattartásnak az eredményei mutatkoznak meg jelen beszámolóidőszakban. Kiemelendő a vizsgált időszakból, hogy a nemzetiségi kérdések megvitatásában, a nemzetiségeket érintő döntések meghozatalában, a nemzetiségek helyzetét javító intézkedések végrehajtásában már egy új kormányzati szereplő is részt vett, ugyanis a 2017 és 2018 közötti időszakban változott a nemzetiségpolitika kormányzati felügyelete. (10.40) Egy átszervezés eredményeként 2018-ban a romák ügyei az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságához kerültek, míg a többi 12 nemzetiség kérdései az EMMI-től átkerültek a Miniszterelnökségre, ahol a miniszterelnök általános helyettese alá tartozó egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárság hatáskörébe tartoznak. A beszámolási időszak érinti a 2018. április 8-ai országgyűlési választásokat is. Több nemzetiség is új országgyűlési szószólót választott, a német nemzetiség pedig egyedüliként Ritter Imre személyében teljes jogú nemzetiségi képviselőt juttatott be a parlamentbe. Megállapítható, hogy a Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség parlamenti képviselete biztosított, a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószólók tevékenysége révén részt vesznek az Országgyűlés munkájában, aktív kezdeményezői és tényleges alakítói a nemzetiségi életnek. A beszámolási időszakban a Magyarországi nemzetiségek bizottsága megkezdte a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításának előkészítését, annak szaktárcával való egyeztetését is. A bizottság - egyetértésben az országos nemzetiségi önkormányzatokkal - a jogszabály jelentős mértékű revízióját szorgalmazza; a kodifikációs folyamatban és a szakmai egyetértésekben is törekednek e jelentős, a nemzetiségek létezését, működését meghatározó nemzetiségi joganyagoknak az átfogó megváltoztatására. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága törvénymódosítási szándéka eredményes volt, ugyanis az Országgyűlés 2020. június 16-ai ülésnapján 184 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett megszavazta a Magyarországi nemzetiségek bizottsága önálló indítványaként benyújtott, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 10/10303. számú törvényjavaslatot. A törvénymódosítás elfogadásával tovább nőnek az őshonos államalkotó tényezőként elismert nemzetiségek lehetőségei Magyarországon. Megállapítható, hogy a nemzetiségek számára a központi költségvetésből nyújtott támogatási összegek is emelkedtek a vizsgált időszakban. Jelentős mértékben nőtt a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működésére szánt központi források összege. Megváltozott a támogatásról rendelkező jogforrás is, hiszen már nem kormányrendelet szabályozza azt, hanem a mindenkori központi költségvetésről szóló törvény 9. számú melléklete. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága, felismerve azt, hogy a nemzetiségipedagógus-képzés feltételei nem biztosítják minden esetben megfelelő létszámban és minőségben a szükséges szakemberek képzését, továbbá, hogy a végzett nemzetiségi pedagógusok száma nem minden esetben elegendő a nemzetiségi oktatás megfelelő helyen, számban és színvonalon való biztosításához, ezáltal a nemzetiségipedagógus-ellátottság kiegyensúlyozottsága, kiszámíthatósága veszélyeztetett, a beszámolóval érintett időszakban megkezdte egy komplex nemzetiségipedagógus-ösztöndíjprogram kidolgozását a nemzetiségitanító-, -tanár- és -szaktanár-képzésben részt vevő nemzetiségi hallgatók számára, mely ösztöndíjprogram már azóta bevezetésre is került.
