Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 5. csütörtök - 163. szám - A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:

1335 naprakész információk, gyorsabb döntéshozatal a cél, automatizált módon lehessen statisztikákhoz hozzájutni. Tehát eleve egy olyan adatbázissal rendelkezzen a kormány, hogy hatékonyan tudja ezeket a személyzeti, munkaszervezési döntéseket meghozni, ez mindenképpen indokolt, jó és üdvözlendő. Azt gondolom, természetesen mindig lehet adatvédelmi aggályokról beszélni, kiberbűnözésről meg minden egyébről, visszaélésekről természetesen. Visszaélésekről nemcsak a hazai politikában, hanem nemzetközi viszonylatban is lehet hallani folyamatosan, tehát azt gondolom, ilyen alapon is minimum az aggodalom és a gyanú megalapozott az ellenzéki kollégák részéről. (13.30) Ugyanakkor vannak konkrétan a törvény szövegéből is kiolvasható aggályok. A javaslat különbséget tesz az egyes jogállási törvények szerint foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatszolgáltatásokkal kapcsolatban. Elvileg garantálja, hogy a nyilvántartásokban személyes adatok azonosítására nem alkalmas módon lehessen a nyilvántartásokat statisztikai célokra felhasználni, ehhez képest nem teljesen érthető, hogy a 17. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy 2022. december 31-éig kell a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál létrehozni azt a rendszert, ami lehetővé teszi az adatgyűjtő és statisztikai modell működtetését, vagy azt, hogy az adatok felhasználása során ne legyen lehetőség a személyes azonosításra. A többi jogállásban foglalkoztatott esetében a javaslat nem tartalmaz ilyen rendelkezést, tehát ebből arra lehet következtetni, hogy a szétválasztás és a beazonosíthatóság nem biztosított a törvényjavaslat szövege alapján. Szintén problémás lehet, és nekünk ez mindenképpen problémát okoz, a nyilvántartott adatok köre, amennyiben az egyes nyilvántartások a foglalkoztatottak és a volt foglalkoztatottak hozzátartozóinak, tehát nem csak a közeli hozzátartozói adatainak a kezelését tartalmazzák. A Ptk. alapján hozzátartozónak minősül az egyenes ágbeli rokon, annak házastársa, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, testvér, házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, a házastársnak, a bejegyzett élettársnak egyenes ágbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. Ezt biztos, hogy így akarta előterjeszteni az előterjesztő, hogy ilyen széles körben kell az adatokat gyűjteni? Ez nekünk mindenképpen aggályos és indokolatlan, hogy nem csak a közeli hozzátartozók szerepelnek. Szintén problémás, hogy az egyes foglalkoztatottaknak a saját adataikhoz való hozzáférés lehetősége is ellentmondásokkal tűzdelt. Míg a legtöbb jogállás esetében ez elvi szinten biztosított a javaslatban, a hivatásos állományúak, a Hszt. hatálya alá tartozók esetében erről nincs rendelkezés. Már említettem röviden az önkormányzati törvény módosítását. Itt említette már Gyüre Csaba képviselő úr, hogy mintha lenne némi ellentmondás a rendszerben. Az is egy jogos ellentmondás, amit mondott a képviselő úr az alkotmánybírósági rendelkezés alapján, hogy mintha nem abba az irányba mozdult volna a jogalkotó. Ugyanakkor itt van még egy ellentmondás: ugye, világossá teszi ez a törvényjavaslat, hogy akkor minősül méltatlannak és szűnik meg a megbízatása az érintettnek, ha a megbízatásának ideje alatt születik olyan jogerős ítélet, ami miatt szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik. Egyfelől mondhatjuk, hogy ha ez a jogalkotó szándéka, az logikus olyan szempontból, hogy ha egy korábbi ítélet alapján, annak tudatában választották meg, akkor miért ne lehetne. Lehetne ezzel vitatkozni, én szívesen meg is tenném politikai alapon, de lehet ez egy jogalkotói szándék. Ugyanakkor ebből lehet probléma, hiszen az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény szerint nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztését tölti. Tehát elvileg ez garantálná, hogy ne legyen választott olyan személy, aki méltatlan. Ez probléma, hiszen ez azt feltételezi, azt mondja ki, hogy a letöltendő szabadságvesztésre ítéltekről beszél, ugyanakkor arról nem, ha felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Tehát itt előfordulhat olyan eset a jogszabály szerint, hogy felfüggesztettet kapó személy vagy polgármester méltatlanná válik, elveszíti a tisztségét, majd ezt követően a pótlására kiírt választáson elindulhat ugyanez a személy ezért a tisztségért. Ezt az ellentmondást kérem feloldani. Tehát összességében azt tudom mondani, hogy a deklarált célokkal egyetértünk, nyilván nem fogom elismételni azokat a szerintem jelentős részben jogos aggodalmakat, amelyeket az ellenzéki képviselőtársaim megfogalmaztak, de mi ezekkel a konkrét észrevételekkel vagy ezek alapján is azt