Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 5. csütörtök - 163. szám - A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1329 jogszabálynak a többsége azonos témakörre húzható fel, és így megállapítható, hogy van összefüggés köztük, így majdnemhogy megállapíthatnánk, hogy ez a jogszabály ebből a szempontból üdítő kivétel azokhoz képest, amelyek ide szoktak kerülni a tisztelt Ház asztalára. Ennek a törvényjavaslatnak a megfogalmazott célja az, hogy a XXI. század kihívásainak is megfelelő, korszerű informatikai alapokon álló, moduláris szerkezetű kormányzati személyügyi döntéstámogató rendszer törvényi alapjai legyenek megteremtve, tehát ez a hangzatos célja ennek a jogszabálynak. (13.00) Ennek a személyügyi döntéstámogató rendszernek a környezetét egyrészt a törvényi szabályozás, másrészt pedig majd egy később meghozandó kormányrendelet határozná meg, illetve alapozná meg. Azonfelül, hogy ez kiépítésre kerül - mint már az itt elhangzott előzőleg is -, még két dologgal foglalkozik, illetve többel is, de két fő dologgal. Az egyik a 23/2020. (VIII. 4.) alkotmánybírósági határozat, melyben mulasztásos törvénysértést állapított meg az Alkotmánybíróság, illetve mulasztás pótlására hívta fel a magyar Országgyűlést. Ennek a megszüntetésére szükséges mindenféleképpen az év végéig törvénymódosítás. Ez is belekerült ebbe. Azért is lényeges, hogy ez kerüljön megfogalmazásra törvényi szinten, hogy ha egy polgármester, egy önkormányzati képviselő, egy nemzetiségi önkormányzati képviselő szándékos bűncselekményt követ el, akkor milyen jogkövetkezmények fűződnek a megbízatásával kapcsolatban, a passzív választójoga megmarad-e, választható lesz-e, illetve mi történik vele. Én egyébként egy kicsit másként értelmeztem az Alkotmánybíróság határozatát, mint ahogy itt korábban két felszólaló, az államtitkár úr és a Fidesz vezérszónoka elmondta. Én úgy értelmeztem, hogy az Alkotmánybíróság határozata szűkíti azt a lehetőséget, amikor egy polgármester, egy önkormányzati képviselő, egy nemzetiségi önkormányzati képviselő megtarthatja a mandátumát, hogy meg kell-e állapítani részére a méltatlanságot vagy sem. Én úgy értelmeztem, hogy az alkotmánybírósági határozat elsősorban arról szól, hogy szűkítse annak a lehetőségét, hogy egy ilyen polgármester megtarthassa az állását. Én úgy látom, hogy az a módosítás, ami bekerült, részben szűkíti, részben pedig bővíti a lehetőséget, tehát egy kicsit kettős, hiszen a megbízatás idejére korlátozza csak azt az időt, amikor megállapítják a szándékos bűncselekmény elkövetését, ekkor lehet méltatlanság miatt megszüntetni a megbízatását. Az meg nyilván szűkíti, hogy mentesítésre tekintet nélkül, tehát ez kikerült; amennyiben a bíróság mentesíti, abban az esetben is a méltatlanságot megállapíthatja a képviselő-testület. Tehát én úgy látom, hogy itt nem következetesen követi az Alkotmánybíróság útmutatását ez a szabályozás. A másik terület pedig, amit ez a jogszabály behoz, az az Európai Bizottság által veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012. július 4-ei 18. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésével kapcsolatos hiányosság kiküszöböléséhez szükséges módosítás. Ez az, amit behoz még a jogszabály. Aztán azt is látjuk, államtitkár úr is beszélt róla, hogy egy 5 százalékos illetményemelés is szerepel ígéretként az alkalmazottak részére. Hát, az 5 százalék valóban beépítésre kerül a mellékletben, megállapítható, hogy a keretszámok 5 százalékkal valóban nőnek, és meg lehet állapítani a magasabb jövedelmet. Én csak arra nem látok megfelelő garanciát ebben a törvényben, hogy ez az 5 százalék beépítésre is fog kerülni. Kérem is államtitkár urat, hogy ezzel kapcsolatban majd nyilatkozzon, és nyugtasson meg, hogy ez nemcsak egy lehetőség, hanem az 5 százalék mindenki számára kötelezően elő lesz írva. A keretek valóban megnőttek, ez igaz, de a keret csak a maximumot határozza meg, persze nyilván a minimumban is van változás, tehát akinek a legalacsonyabb bére van, annál biztosan be fog következni az 5 százalékos módosulás. A nagy többség, a 90 százalék azonban nyilván nem ebbe az állományba tartozik, és náluk nem látom a garanciát arra, hogy valóban meg is lesz, nem pedig csak a lehetőséget adják meg számukra. Államtitkár úr beszélt az árvaellátás törvényi szabályozásáról. Az mindenféleképpen egy pozitív dolog, hogy ez részletesen szabályozva van ebben a jogszabályban. Nagyon fontos, hogy az állam ezekben az esetekben figyeljen oda ezekre az árvákra, ezekre a gyerekekre, és a megfelelő ellátás törvényi szabályozási szinten biztosítva legyen számukra.
