Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 5. csütörtök - 163. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP):
1317 akarja vagy fel akarja újítani, ekkora pénzért pontosan például egy új szobát tud hozzáépíteni a lakásához, az eddig be nem épített tetőterét meg tudja csinálni, és ehhez is minimális önrészt szükségeltetik. Vagy éppen a babaváró támogatás biztosítja számára az önrészt, és mellérakja még ezt a támogatást, akkor ezt meg tudja csinálni. Tehát az a helyzet, hogy ezt az állítást, hogy ezt nem tudják igénybe venni, legyenek már kedvesek, konkrét példákkal támasszák alá, mert ez egy állítás, ami lóg a levegőben, csak szerintem ha megkérdeznek egy érintett családot, akkor az ellenkezőjét fogja állítani annak, amit önök mondanak. (12.00) A másik kérdés itt a bérlakásépítési program. Többször Z. Kárpát képviselő úrral lefolytattuk ezt a vitát, de ez egy vitaképes javaslat, és az a helyzet, hogy a magyar társadalom és a magyar családok - ezt is már többször elmondtam, de ne menjünk el mellette - alapvetően tulajdonban gondolkodnak. És egyébként már tulajdonosok is legnagyobb részt. Ezt se hagyjuk azért figyelmen kívül! Tehát az emberek nem az utcáról akarnak hirtelen házat építeni. Ha van már tulajdonuk, van vagyonuk, és ezt akarják továbbfejleszteni, vagy adott esetben eladva egy új ház építésébe vágni. Tehát bérlakásépítés. Mi azért nem gondolkozunk ebben, mert ezt kiváltja az a CSOK, falusi CSOK, babaváró támogatás, amit most a családok számára biztosítunk. Miért szálljon be erre a piacra az állam, ha egyébként a család a saját maga akaratából ezeknek a támogatásoknak köszönhetően maga is bele tud vágni? És akkor ott nincs kompromisszum, nincsen állami bürokrácia, mert olyan házat fog tudni építeni, amelyet egyébként a támogatásoknak köszönhetően a pénztárcája megenged, pontosan olyat, kompromisszumok nélkül. Nem egy olyan lakásba kell beköltöznie, amelyet egyébként nem ő tervezett, nem pont megfelelő az ő saját családja számára. Tehát én azt gondolom, hogy fölösleges bérlakásépítésben gondolkodni, hogyha egyébként ezeknek a támogatásoknak köszönhetően a magyar családok bele tudnak vágni saját ház építésébe vagy új lakás vásárlásába. A másik érv, amit Z. Kárpát Dániel volt kedves megemlíteni, ez az ingatlanár-emelkedés, és erről csak negatív összefüggésben beszélt. Azért egy dologra szeretném felhívni képviselő úr figyelmét: az ingatlanok ára a gazdaság állapotának egy nagyon fontos mérőszáma. Az ingatlanárak jól mutatják, hogy az adott gazdaság milyen állapotban van. Ami azt jelenti, hogy ha az ingatlanárak emelkednek, még ha lehetnek valóban egyedi, torzító hatások, de mégiscsak azt mutatja, hogy az a gazdaság jól működik, és egyébként az emberek vagyona gyarapszik, a megélhetésük biztosabbá válik; nyilvánvalóan ez okozza az ingatlanár-emelkedést. Tehát amikor ön ingatlanár-emelkedésről beszél, akkor az okokat, hogy mi az oka az ingatlanár-emelkedésnek, azt mindig kihagyja, de erről is érdemes lenne beszélni. Hát mi az oka az ingatlanár-emelkedésnek? Az, hogy gazdasági növekedés van, hogy az embereknek van most már munkája, és hála istennek, az elmúlt 3-4 évben egyébként az elmúlt 30 évben nem látott bérnövekedés indult meg Magyarországon. A másik pedig, hogy mivel a magyar társadalom alapvetően tulajdonközpontú, a gondolkodásának a középpontjában az van, hogy szeretne saját tulajdont, éppen ezért az ingatlanár-emelkedés, amelynek van kétségkívül negatív hatása, de legalább annyi pozitív hatása is van, képviselő úr, hiszen amikor ingatlanár-emelkedésről beszélünk, az azt is jelenti, hogy a tulajdonnal rendelkező magyar családoknak a vagyona is növekszik. Tehát ezt se hagyjuk ki! Arról már nem is beszélve, hogy egyébként az ingatlanár-emelkedést felhozza, szerintem kicsit populista módon, de egyébként megoldást, mivel ugyanis nincs rá, meg nem is kell, ezért nem mond. Tehát felhozza, mint egy problémát, de megoldást nem ad rá. És csak azért, hogy végérvényesen ezt a Fejlesztési Bankkal kötött megállapodást, amit önök EBRD-paktumnak emlegetnek (Nacsa Lőrinc Z. Kárpát Dániel felé: Figyelj oda!), ezt is egyszer és mindenkorra tegyük tisztába! Tehát a pénzügyi szektorral van a magyar Fidesz-KDNP-kormánynak egy felelősségteljes viszonya, egy normális viszonya. Ami azt jelenti, hogy bevonjuk őket a közös tehervállalásba akkor, amikor arra szükség van: 1000 milliárd forintot fizettek be a bankok bankadó formájában. És Z. Kárpát Dániel, ez, tudom, hogy az ön számára kellemetlen, de pontosan azok a baloldali képviselők, akikkel önök most összeálltak, ők voltak a legnagyobb kritikusai ennek, és ők tiltakoztak ez ellen a legjobban. És akkor nem volt ennyire hangos és határozott. Tehát akkor, amikor a kormány azt gondolta, hogy be kell vonni ezeket a bankokat, és extra terheket kell nekik felvállalniuk, hiszen az elmúlt évtizedekben nagyon sok extraprofitra tettek szert, akkor a
