Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 5. csütörtök - 163. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP):

1312 De menjünk tovább, merthogy azt gondolom, hogy itt volna egy vita. Én abban Z. Kárpát Dániellel értek egyet, hogy szerintem a bérletidíj-plafon nem megoldás, mert valóban könnyen kijátszható, és abban is egyetértek vele, hogy a kínálati oldalt kell jelentősen megnövelni. Azt gondolom, hogy abban viszont vita van közöttünk, hogy énszerintem az önkormányzati bérlakásrendszer az, ami hosszú távon fenntartható, viszont ez csak akkor lesz álláspontom szerint fenntartható hosszú távon, hogyha nem adjuk el ezeket a bérlakásokat, tehát hogyha a következő lépés az első gyermek megszületését követően, mondjuk, csak úgy a hasamra ütve, hogy saját tulajdonba át tudnak költözni a családok, de az elinduláshoz mindenféleképpen szükséges. Tehát a lényeg az, hogy lehetne erről vitát folytatni, csak önök senkivel nem vitatkoznak; önök nem egyeztetnek senkivel, mint ahogy nem egyeztetnek semmilyen törvény kapcsán sem, függetlenül attól, hogy egyébként erre esetenként törvény kötelezné önöket. Nagyon szép statisztikai felsorolást hallhattunk Nacsa képviselőtársamtól, aki folyamatosan az átlagra hivatkozott. Hollik képviselőtársam is fogja érteni: nekünk otthon a családban átlagosan vállig érő hajunk van. (Kezével a vállára mutat.) Nézzen rám, képviselőtársam, ugye, fogja érteni azt, hogy mit is jelent az átlag. Tehát hiába van nekünk a családban átlagosan vállig érünk hajunk (Kezével a vállára mutat.), ha én olyan kopasz vagyok mint a tök! (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.) És ez a helyzet az átlagszámításokkal, az önök átlagszámításával is. És azt gondolom, hogy ezek a fajta csúsztatások azok, amikkel megpróbálnak a választókból, az itt élő honfitársainkból bohócot csinálni, és én azt gondolom, hogy ez a felháborító! És hiába tartalmaz ez a törvény valóban több olyan javaslatot is, ami tényleg nemcsak támogatható, hanem kötelező támogatni, de emellől kihagyják az összes olyan tételt, amitől társadalmi igazságosság megjelenhetne a törvényben, ami a fenntarthatóságával, a társadalmi és gazdasági fenntarthatóságával kapcsolatban garanciákat nyújtana. Értelemszerűen mindannyian látjuk, hogy a Fidesz-KDNP-szövetséghez köthető megszámlálhatatlan mennyiségű építési vállalkozás érdekelt ebben a piaci szegmensben. Milyen jó lenne, hogyha abban lennének érdekeltek, hogy a járvány által sújtott Magyarországon vagy a járvány által előidézett gazdasági válságban valószínűleg nem az új lakás áfáját kellene most csökkenteni - és csak mondom államtitkár úrnak, hogy ettől még az áfát visszaadhatják úgy, ahogy ebben a törvényben ez le van írva -, tehát hogy nem az új építésű lakások áfáját kellene első körben csökkenteni, hanem az alapvető élelmiszerekét. Mert amíg én nem tudok, vagy Hollik és Nacsa képviselőtársam kedvéért: egy átlagos honfitársunk nem tud jó minőségű alapvető élelmiszert beszerezni, és abból megfőzni a mindennapi betevőt, addig nem biztos, hogy az új építésű lakások áfáját kellene első körben emelni. Értem, nagyon örülünk minden áfacsökkentésnek, ami csökkenti a terheket, csak azt gondolom, hogy egy társadalmi kép hiányzik az egészből. Én emlékszem arra, amikor önök elkezdtek élelmiszeráfát csökkenteni - és most nem is az alapvető, hanem az összes élelmiszerről beszélek -, első körben kijöttek a félsertés áfájának a csökkentésével. Persze, lehet azt mondani, hogy ez a társadalom érdeke, csak szeretném nagy tisztelettel megkérdezni, hogy egy évben hányszor vesznek félsertést. Aztán persze ment tovább ez a dolog. Eljutottunk egészen az UHT tejig, és gyakorlatilag semmi más célt nem szolgáltak ezek a döntések, mint hogy most lehet mutogatni, hogy vannak itt alapvető élelmiszerek, amelyek 5 százalékon adóznak, jellemzően a húsok, de hogyha önöknek volna egy társadalomképe, volna egy képe arról, hogy mire van szüksége az itt élő embereknek, akkor villámgyorsan kiderülne, hogy az alapvető élelmiszerek a legkevésbé sem állnak meg ott, hogy csirkehús, sertéshús vagy UHT tej. Akkor egyértelmű lenne, hogy van egy vásárlói kosár, amiből össze lehetne rakni egy olyan élelmiszerkört, amire azt mondjuk, hogy ezeket hívjuk alapvető élelmiszereknek. Az én véleményem szerint ide kéne tartoznia az összes zöldségnek és gyümölcsnek, kivéve mondjuk, a déligyümölcsöket; idetartozhatna a kenyér, a tej. Ma az a hihetetlen helyzet van Magyarországon, hogy a 18 százalékos áfa magasabb sokszor, mint az az árrés, amennyit a pék vagy akár a kereskedőlánc keres egy kiló kenyéren. Tehát minden kiló kenyér után a magyar kormány több pénzt tesz zsebre, mint akár az, aki előállítja, vagy akár az, aki kereskedik vele és eljuttatja a fogyasztónak. És én azt gondolom, hogyha innen nézzük ezt a dolgot, akkor ez a törvényjavaslat minimum sánta, és ezzel még nem is lenne baj, ha nem ismernénk tökéletesen az önök politikáját a gyakorlatban, ahol úgy szokták a módosító javaslatokat vizsgálni, ezt körülbelül megpróbálom bemutatni (A kezében lévő