Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - Megemlékezés a Nemzeti Gyásznapról - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
1229 kategóriás besorolását elveszítsük. Azt gondolom, éppen emiatt nagyon fontos, hogy például a Helsinki Bizottságra vagy bármely olyan jogérvényesítést előremozdítani kívánó civil szervezetre ne valamifajta politizáló civil társaságként tekintsünk, hanem mint egy szakmai irányelveket követő szervezetre és egyébként hazánk ügyeinek és jogrendszerének, valamint politikai és társadalmi fejlődésének előremozdítóira. Éppen erre vonatkozik a következő kérdésem: vajon az alábbi kérdésköröket meg tudták-e vitatni a biztos úrral a Helsinki Bizottság képviselői? Idézni szeretnék ebből a levélből: milyen módon lépett fel a rasszizmus, valamint a menedékkérőkkel, a menekültekkel szembeni xenofóbia ellen, hogy állást foglalt-e a külföldről támogatott szervezetekkel kapcsolatos törvény kapcsán, illetve hogy milyen lépéseket tett az emberi jogi és más civil szervezetek védelme érdekében, valamint hogy mi az álláspontja a jogvédők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-jelentéstevő azon megállapításáról, miszerint vonakodott olyan kérdésekben az Alkotmánybírósághoz fordulni, amelyeket politikainak tekintett. Tisztelt biztos úr, én tudom, hogy ön az elmúlt évnek nagyságrendileg a negyedében teljesített szolgálatot ebben a pozícióban, tehát ilyen értelemben most tényleg egy olyan évről vitázunk, amelyben Székely László hiányosságait is felvetette a Helsinki Bizottság, ugyanakkor nemcsak a jogfolytonosság, hanem a tisztesség is megkívánja azt, hogy a beszámoló alkalmával itt, a Ház előtt tudjunk ezekről a kérdésekről beszélni. Én tisztelettel kérdezem ezért az ombudsman urat, hogy volt-e előremozdulás ebben az ügyben, illetve hogy értő fülekre lelt-e önben és kollégáiban a Helsinki Bizottság javaslata. Végül, mert ön is ezzel kezdte a beszámolót, én is szeretném elmondani, hogy a tisztesség és az őszinteség jegyében állítottam össze ezt a felszólalásomat. Ön is elmondta, hogy jó és rossz dolgokról egyaránt kíván beszélni. Szeretném ezt a felszólalásomat egy pozitív gondolattal zárni, nevezetesen azzal, hogy nagyon jónak tartom, hogy ombudsman úr egyik első lépése az volt, ami egyébként a magyar sajtóban igen nagy figyelmet is kapott, hogy kimondta, a rossz kórházi körülmények fényképen való megörökítéséhez igenis joga van a páciensnek, és ilyen értelemben igazságot találtak az ön hivatalában azok, akik önökhöz fordultak. Ezt nagyon jónak tartom, és ezúton is köszönöm a munkájukat. Bízom abban, hogy a továbbiakban is készek lesznek igazat adni azoknak a honfitársainknak, akiket jogsérelem ért, illetve akiknek sérült a méltósága. (11.00) Sajnos, sokan vannak ebben az országban, sokan számítanak önökre, és tisztelettel kívánom önöknek egyúttal, hogy a munkájukat más intézményektől, valamint politikai elvárásoktól függetlenül tudják végezni, ehhez pedig kívánok jó egészséget, különös tekintettel a járványügyi helyzetre. Várom megtisztelő válaszukat, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő felszólaló Ritter Imre nemzetiségi képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Danke sehr. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Engedjék meg, megköszönve Giricz Verának, hogy a nemzetiségi bizottság véleményét tolmácsolta, hogy azt egy-két gondolattal kiegészítsem, illetve hozzászóljak. Bármely országban a demokrácia minőségének, színvonalának egyik nagyon jó mércéje, hogy az adott demokrácia az ott élő kisebbségekkel mennyire tud érzékeny lenni, mennyire tud toleráns lenni, megértő lenni, mennyire veszi figyelembe az igényeiket, hiszen demokráciában, a lényegéből fakadóan, egy kisebbségben lévő közösség közvetlenül a szavazatok útján soha nem tudja direktben a saját érdekeit képviselni, illetve a céljait elérni. Ez kizárólag a többségi társadalomnak a kellő érzékenysége és megértése esetén lehetséges. Annak idején a magyarországi nemzetiségek egységesen tiltakoztak az önálló nemzetiségi ombudsmani hivatal megszüntetése ellen. Erről ma is ez a véleményünk, és a jövőben is ezt fenntartjuk, egyszerűen azért, mert végignézve a történelmet és a világot, ez így volt és a mai nap is így van, nem tudok egyetlen olyan országot sem mondani, ahol az ott élő egy vagy több nemzetiség, közösség abszolút és relatív értelemben is - lehet éppen jobb állapotban, rosszabb állapotban, a
