Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 4. szerda - 162. szám - Megemlékezés a Nemzeti Gyásznapról - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
1213 ELNÖK: Köszönöm szépen, biztos úr. Most megadom a szót Vejkey Imre elnök úrnak, az Igazságügyi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének, szintén 30 perces időkeretben, aki kiegészítő felszólalását itt az emelvényen mondja el. Parancsoljon, elnök úr, öné a szó. DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Kozma Ákos Ombudsman Úr! Tisztelt Szalayné Sándor Erzsébet Ombudsmanhelyettes Asszony! - aki a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látja el. Tisztelt Bándi Gyula Professzor Úr! - aki a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét látja el ombudsmanhelyettesként. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! És mivel ma november 4-e van, külön tisztelet a hősöknek. A hősöknek, akik a szovjet invázió ellenére is kitartottak a magyar szabadságharc mellett. Isten áldjon, és nyugosztaljon benneteket! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném önöket tájékoztatni, hogy az Igazságügyi bizottság mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság, az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről szóló 2019. évi beszámolót 2020. június 22-ei ülésén megtárgyalta, és azt elfogadásra alkalmasnak találta. A bizottság a beszámoló tárgyalása során megvizsgálta az alapvető jogok biztosáról szóló törvény 40. § (2) bekezdésében foglalt következmények teljesítését, és azt törvényesnek találta. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvény 30. cikke kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa alapvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Ezen túl meghatározza általánosságban a biztos alapvető jogosítványait, miszerint az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény kiemeli azokat a területeket, amelyekre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Ezen szabályozásnak megfelelően a beszámoló megfelelően és kellő részletességgel mutatja be az alapvető jogok biztosának alapjogvédelmi tevékenységét, a gyermekek jogainak, a jövő nemzedékek érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok, különös tekintettel a fogyatékkal élő személyek jogainak védelme érdekében kifejtett tevékenységét. Az Országgyűlés az elmúlt két évben többször módosította az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörét. A 2019. évi jogalkotás eredményeként a Független Rendészeti Panasztestület feladatköre 2020 februárjától átkerült a biztos feladatai közé, amelyhez a hivatal új intézményi struktúrája is kialakításra került. Megvalósult ezen túlmenően a biztosi hivatal munkatársainak illetményrendezése is. Ezek a fontos és lényeges változások döntő részben az idei évben realizálódtak, ezért részleteiben majd a jövő évi beszámoló vitájában tárgyalunk róluk. Jelentős változás a biztos feladatellátásában, hogy a 2019. évben új, bár nem végleges székhelye lett hivatalának, amely körülmény azonban nem befolyásolta az alapjogi védelem hatékonyságát és eredményességét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Számokban összefoglalva az alábbiakat mondhatom. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához mindösszesen 5693 ügy érkezett 2019-ben, amelyek 80 százalékát, 4565 ügyet még az érkezés évében le tudtak zárni. A beérkezett panaszok mellett figyelemre méltó számadat ebben az évben a 358 készre jelentett ajánlás, amelyből 260 ajánlás a vizsgált szervnek vagy a felügyeleti szervnek lett címezve, 57 esetben pedig jogalkotásra irányuló javaslat került megfogalmazásra. Ombudsman úr a beszámolójában kitért a nemzeti megelőző mechanizmus fontosságára, amelynek keretei között a 2019. év fókuszában a nők fogvatartási körülményeinek vizsgálata állt. (9.30) A 3162 fogvatartott körülményeit és fogvatartási helyeit vizsgálva, az ombudsman úr a bizottsági ülésen is elmondta azt a tényt, hogy a fogva tartást foganatosító személyzet által alkalmazott, súlyos testi vagy lelki sérülésekkel járó szándékos bántalmazásra utaló körülményt nem tártak fel.
