Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 3. kedd - 161. szám - Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (független):

1191 korábbi tudást, és mutattak rá, hogy a tudás nélkül sokkal súlyosabb következményei is lehettek volna a járványoknak. Az elmúlt évtized kutatásai aztán tovább bővítették azt a tudást, amely most felbecsülhetetlen jelentőségre tett szert. Soha akkora szükség a tudományra nem volt, mint most, mégis a kormány folyamatosan és egyre erősebben támadja a tudományos és kulturális élet intézményi és egzisztenciális alapjait, ellehetetlenítve, hogy a kutatók a munkájukra koncentráljanak. Nemcsak a kitűzött célok, de az alkalmazott módszerek is ötletszerűek. Palkovics miniszter ahhoz az emberhez hasonlít, aki menet közben próbálja megszerelni az autó fékjét. Az autó már teljes sebességgel robog lefelé a lejtőn egy fal felé, de ő úgy gondolja, hogy működni fog a dolog. Reménye azonban alaptalan. Nem sikerült megszerelnie sem a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, sem a Corvinust, sem a MOME-t, sem a többi alapítványi fenntartásba kényszerített egyetemet, ahol a közalkalmazotti státusztól is megfosztották az oktatókat. Nem látni az ígért nagyszerű eredményeket sem itt, sem a közgyűjtemények, múzeumok esetében, melyeknek szisztematikus pusztítása párhuzamosan zajlik. A tudományos támogatások évtizedeken keresztül jól működő rendszerének, az OTKA-nak is elveszett a reputációja az ITM tevékenysége következtében. A Magyar Orvosi Kamara esete is jól mutatja, miért nem jó ötlet az érintettek megkérdezése nélkül barkácsolni, fúrni-farigcsálni a rendszert. A kutatóintézeti hálózattal is ez történik. Egyrészt az Akadémiai Dolgozók Fórumának és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének felmérésében a dolgozók nagy része egyértelműen nemet mondott a státusz elvételére, mégpedig elvi alapon. Másrészt a törvénytervezetet a kutatóhálózatban reprezentatív szakszervezethez, a TDDSZ-hez informálisan, a kitűzött határidő után két órával juttatták el, és ráadásul még aznap este benyújtásra is került a javaslat. Egészen megdöbbentőnek találjuk, hogy ebben a rendkívül nehéz és veszélyes helyzetben a parlamentnek nincs jobb dolga, mint hogy elfogadjon egy olyan törvényt, amely a kidolgozatlanságával újra a létbizonytalanságba taszítja a kutatóhálózat dolgozóit, a közalkalmazotti státuszhoz mérhető garanciákat egyáltalán nem ad, a legkritikusabb hónapokban az adminisztratív terhek elképesztő mértékű növelésével erőforrásokat von el a tudományos munkától. Minderre tekintettel a törvénytervezetet határozottan ellenezzük, és az az álláspontunk, hogy megszavazása a jelenlegi súlyos helyzetben, de hosszabb távon is további óriási károkat fog okozni a tudománynak és ezzel az egész országnak. Üdvözlettel: Akadémiai Dolgozók Fóruma” Ezt gondolják. Az a probléma ezzel, hogy államtitkár úr megint úgy jön be egy törvényjavaslattal - korábban már volt erre példa -, hogy nem történik meg az a szakmai és társadalmi egyeztetés, amelyre egyébként formálisan törvény is kötelezi önöket. (19.50) Tudom, hogy majd most is azt fogja mondani, hogy a kollégái végezték el az egyeztetést, csak megint nem végezték el. Tényleg, hogy van az, hogy a reprezentatív szakszervezet nem kapja meg az anyagot, ami róluk szól? Én azt értem, hogy a Ligával egyszerűbb ezt megoldani, mert ők elsumákolják, csak ezt oda kellett volna adni a TVDSZ-nek, mert őket érinti. Én államtitkár úrtól nagyon kérném, hogy mondjon már erre valamit, hogy ez hogyan történt akkor, ha pont azzal a szakszervezettel nem sikerült ezt megbeszélni. Már ez az első probléma ezzel az előterjesztéssel. Nemhogy 54 percet nem kaptak, mint az MTA, nullát! Ez történt. Másrészt azért itt egy ilyen érdekes bűvészmutatvány zajlik, úgy van elővezetve ez a történet, hogy majd a béremelés ezután így megtörténik, és ez a feltétele. Az egy dolog, hogy aki ismeri a Kjt.-t, az pontosan tudja, hogy ez nem igaz, hiszen a Kjt. a kutatóintézeti hálózatban dolgozók esetében a differenciálásra lehetőséget ad. Minden évben be kell számolni a tevékenységéről, teljesítményértékelést kell adni, azt évente felül lehet vizsgálni, és ennek megfelelően pluszbért lehet adni. No pláne, maga az ELKH jelentette be október elején, hogy a Kjt. alapján július 1-jéig visszamenőleg átlag 30 százalékos béremelést ad differenciáltan a kutatóintézeti hálózat dolgozóinak, és a differenciálásról a kutatóintézeti hálózatok vezetői döntenek. Tehát a Kjt. lehetőséget ad béremelésre és a differenciálásra, amit ki is használ az ELKH, hiszen bejelentették, hogy ezt már a