Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1183 Erre jó példa az NTT jelenlegi társelnöke, Günther Oettinger, aki a hivatalos indoklás ellenére, miszerint a nemzetközi tudományos kapcsolataink erősítése érdekében van rá szükség, azért került ide, mert a Fidesz összeszerelő üzemekre, rabszolgatörvényre és olcsó munkaerőre építő neoliberális gazdaságpolitikájának nemhogy falaz Nyugaton, hanem nyíltan beismeri annak áldásos hatásait a nyugati, főleg a német multikra nézve. Egy másik példa a politikai kontrollra, amikor politikai alapon szól bele a minisztérium az OTKA-pályázatok elbírálásába, ami miatt jogos az aggodalom, hogy önök a tudományos teljesítményt is inkább párthűség alapján tervezik majd értékelni. A magyar tudomány tiszteletéről és az ELKH-ról pedig még annyit, hogy az MTA kutatóintézeteinek elvétele után hiába született szándéknyilatkozat arról, hogy az intézetek az MTA névjegyét, úgymond brandjét használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek, és ennek nyomán hiába alakították meg az „MTA kiválósági intézet” címet és adták oda minden, az MTA-tól elszakított kutatóintézetnek, hogy a kutatóhálózat szorosan az MTA-hoz köthető nemzetközi hírneve a lehető legkevésbé sérüljön, most az ELKH-t mégis arra kötelezik, hogy bolsevik szellemben, a múltat végképp eltörölve, év végéig mindenhonnan távolítsák el az MTA nevét. A magyar tudomány nagyságát Széchenyi óta megtestesítő intézményről beszélünk, hölgyeim és uraim, aki nem tudná. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat és az elhangzottak egyértelműen bizonyítják, hogy a Fidesz nem tiszteli a tudást. Engedjék meg, hogy külön felhívjam a figyelmet arra, hogy a piacosítás különösen nagy veszélyt jelent a humán tudományokra, ugyanis a neoliberális elvek mentén folytatott, tudománypolitika által kreált, profitorientált, technokrata környezet gyakran nem képes értelmezni a humán tudományok hasznosságát. Gondoljunk csak arra, amikor az önök csőnadrágos csinovnyikjai egyoldalas kisesszében kérik számon a szakmabeliektől, hogy mi értelme van egy levéltárnak. Segítek: nemcsak a humán tudományoknak, hanem minden tudományágnak a megismerés, a gondolkodás az értelme, a mozgatórugója. Én megértem azt, képviselőtársak, hogy önöknek fáj a gondolkodó ember léte, mert veszélyt jelent az egypárti hatalomgyakorlásukra. Hivatkoznak az indokolásban arra, hogy az előttünk fekvő intézkedésekkel csökkenteni szeretnék a kutatók pályaelhagyását és elvándorlását, valamint haza akarják csábítani a külföldön dolgozó magyar kutatókat is. Értjük mi, hogy önöknek a pénz minden, de az a helyzet, hogy a tudományt, a tudományt művelő embereket nem fogják megvenni egy látszólag előnyös jogállás-változtatással, főleg nem egy olyan országban, ahol a kormány semmibe veszi az Akadémia tekintélyét, lábbal tiporja az egyetemi autonómiát, és politikai alapon belenyúl szakmai pályázatokba - minden olyan európai alapérték, aminek a tudományos innováció köszönhető, veszélyben van. A néppárti Jobbik ezen értékek mellett áll ki akkor, amikor az eddigi tudománypolitikai intézkedéseket bírálja; akkor, amikor Brenner Koloman képviselőtársam, az Országgyűlés alelnöke az akadémiai szabadságról és az egyetemi autonómiáról szóló Európa tanácsi jelentésében felhívja a figyelmet az általam is kifejtett aggasztó magyarországi tendenciákra; és akkor is a magyar tudomány védelme mellett állunk ki, amikor ezen törvényjavaslatot az előzményeihez hasonlóan nem támogatjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Értjük, nem támogatják a béremelést. Semmi gond, majd a kutatóknak magyarázkodjanak. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2019. szeptember 1-jével jött létre. A létrehozáskor a cél egyértelmű volt: a modern, XXI. századi versenyképes, innovatív magyar kutatás-fejlesztés kialakítása, ösztönzése volt a cél. Az elmúlt több mint egy évben megtörtént az egyes kutatóhelyek működésének áttekintése és a fejlesztés irányainak kijelölése. Mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy ország sikerének, gazdasági növekedésének a kulcsa az innovációs képességében, a kutatás-fejlesztési rendszerek minőségében rejlik. Csak úgy nyerhetjük meg az előttünk álló évtizedekben, a legújabb ipari és digitális forradalom korszakában ezt
