Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1164 jelentősen csökkenteni tudná. Ily módon pedig komoly adófizetői milliárdokat tudnának megspórolni a magyar emberek számára. A 4. pont, ugye, az a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényt érinti. Igazándiból ez lehet az a pont ebben a kisebb törvénymódosítási salátacsomagban, amit elénk hoztak, amivel komolyabban vitatkozni tudnánk. Miről is szól a történet? 2013-ig a gépjárműadó teljes mértékben az önkormányzatokat illette meg. Éppen ezért a települési jegyzőnek volt ahhoz joga, hogy a nyilvántartási adatokat átlássa, azokat lekérje, hiszen a települési adóhatóság volt az, amelyik ezzel a bevétellel gazdálkodott. Aztán jött a koronavírus-járvány, illetve 2013, bocsánat, amikor önök ezt olyanformán osztották meg, hogy az ilyen bevételek 60 százalékát a magyar állam elvitte, 40 százalék maradt ott az önkormányzatoknál. És most, amikor jött a koronavírus-járvány, akkor első körben még csak időleges jelleggel elvitték a maradékot is, ment a járványügyi alapba. Most azonban azt látjuk, hogy ez véglegesen megvonásra kerül az önkormányzatoktól. Igaz, hogy lehet azzal védekezni, hogy ez összességében nem nagy tétel, tehát egy-egy egész néhány tized százalékát érinti a települési büdzsének, viszont erre - Nacsa képviselőtársam, látom, hogy bólintott - azt is mondhatjuk, és ezzel érvelnek egyébként az érintett önkormányzatok, amelyeket ilyen formában megsarcolnak, hogy ez egy viszonylag szabadon felhasználható összeg volt. Elméletileg ugyan a saját kezelésben lévő utak felújítására, karbantartására kellett költeni, de azért másra is tudták használni, és adott esetben ezek a viszonylag kicsinek tűnő összegek is hiányozhatnak a települések életéből - ez az egyik. A másik pedig az elvi, mondjuk úgy, hogy fenntartásunk ezzel az egésszel kapcsolatosan, hiszen nem azért történt itt egy rendszerváltás az önkormányzatiság területén sem, hogy önök kvázi visszaállítsák a tanácsrendszert, és mindent elvonjanak az önkormányzatoktól. Ez teljes mértékben ellentmond a demokráciafelfogásunknak. Az, hogy önök milyen demokráciaképben gondolkodnak, és az önkormányzatoknak milyen feladatot, szerepkört szánnak, az viszont egy másik kérdés, ezt mi egyáltalán nem tudjuk támogatni. Ugye, azt láttuk egyébként, hogy 2012-13-ra mintegy 1300 milliárd forint lett a települések adósságállománya, akkor ez, hívjuk úgy, hogy konszolidálásra került. Viszont az a helyzet, hogy azóta ez az adósságállomány újra felszaporodott, és ha önök most még adott esetben kormánypárti padsorból ilyen csip-csupnak nevezett, kicsi részarányt képviselő összegeket, de mégiscsak elvonnak, és megsarcolják támogatás helyett az önkormányzatokat, akkor azoknak a feladatoknak, amelyeket egyébként otthagynak az önkormányzatnál, ezek a települések egyre nehezebben tudnak majd eleget tenni. A jövő évre vonatkoztatva összességében egyébként ez a kérdés mintegy 87 milliárd forintos összeget érint. Véleményünk szerint tényleg jobb helyen lenne az önkormányzatoknál. A vasúti közlekedésről szóló 5. pont; nagy az inger bennem is arra, hogy akkor most olyan dolgokat hozzak elő... Egyébként nyilvánvaló módon a Budapest-Belgrád vasút teljesen őrült és 1000 milliárd forintot felemésztő, végletekig elhibázott - és akkor nagyon finoman fogalmaztam - projektjéről lenne szó. (Nacsa Lőrinc dr. Keresztes László Lóránt felé: Majd az ügyeletes!) Viszont szeretnék rávilágítani akkor arra, hogy Nacsa képviselőtársam is egy kicsit megnyugodjon, és lássa bizony azt a konstruktivitást, hogy a vasúti egyeskocsi-fuvarozással kapcsolatban azt tudjuk mondani, hogy ez egy teljesen jó javaslat. Környezetvédelmi szempontból ez nagyon fontos lenne. És ezeknek a kivételes szabályoknak, illetve az állami támogatás rendszerének a megteremtése teljes mértékben támogatandó innét, a Jobbik padsoraiból. Viszont akkor megint csak elő kell hoznom azt az 1000 milliárdos tételt, ami összességében ki fog menni erre a 160 kilométer hosszúságú szakaszra. Ugye, a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszáról beszélek, kilométerenként most már legkevesebb ilyen 6 milliárdos összegről beszélhetünk, amiből egy hatalmas részt az önök házi pénztárnoka is szakított a családi cégének. Szóval, az a helyzet, hogy ha az itt elfecsérelt, elherdált, elfüstölt - és sokkal súlyosabb jelzőket is használhatnék - pénzekre gondolunk, akkor azt kell mondani, hogy ezeknek az összegeknek sokkal jobb megtérülése lenne, mondjuk, az ilyen területen, mint amiről néhány sorban ebben a törvénymódosításban önök beszélnek. Nos, a következő, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény: ez is egy jó dolog lehet. Ugye, amikor az országos, regionális vagy éppen az elővárosi közlekedést kívánják
