Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 3. kedd - 161. szám - A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1157 Olyan fals adatok kerülhetnek tehát ebbe a rendszerbe, amelyek alapján nyilvánvalóan kell egy korrekciót, kell egy újragondolást végezni, de amikor ezek a konkrét számok elhangoznak, akkor én szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy ez nem a magyar kormány valamiféle huncutsága, ami esetenként itt megfogalmazódik, hanem egy össz európai uniós számítási metodika. (Szabó Szabolcs közbeszól.) Nagyon sok esetben... Köszönöm szépen, én is meghallgattam önöket türelemmel. (Szabó Szabolcs közbeszól.) Ebben a szituációban tehát azt kell mondanunk, hogy nem valamiféle egyéni manipulált adatokról van itt szó, hanem konkrétan erről a módszertanról. Nyilván képviselőtársam - hogy is mondta - társadalomkutató, nyilván érti ezeket, és a világért sem az a szándékom, hogy itt most valamiféle új ismereteket próbáljak átadni, csak a módszertan szempontjából mondom. Amikor pedig azt nézzük, hogy mennyi az álláskeresők száma, akkor érdekes módon egyébként ez a KSH-európai uniós számítási rend kevesebb létszámot mond, mint ami a tényleges adat. Ebben a helyzetben én markánsan azt követem, és talán elfogadják nekem, hogy mennyire is hiteles ez, és ez a leghitelesebb, hogyha a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból dolgozunk, vagyis ott megvan a klasszikus történet: név, cím, telefonszám, tehát megvan az az iksz ember, aki regisztrált álláskereső. És ebben a helyzetben azt tudom mondani önöknek, hogy a tegnapi napon ez háromszázegyezer-néhányszáz fő volt, ez egy valóságos adat tartalommal, nevekkel. Nem arról van tehát szó, hogy csak gondol egyet a kormány, és mondjuk, ír ehhez 20 ezret, vagy éppen lecsökkent belőle, tehát nem ilyen dobált adatok ezek, hanem a veszélyhelyzet első napjától - ebből a szempontból az március 12-ének tekinthető - fogva ezek a számadatok minden nap végén összegzésre kerülnek. Ennél pontosabb adatot nem tudunk. Amit képviselőtársam itt felvetett, hogy igen, de ebben a helyzetben nem egyforma a kép, mondjuk, az iskolai végzettség szerint, nem egyforma, mondjuk, a területi kiegyenlítés szempontjából, tehát ebben kétségtelenül benne van jó néhány ilyen dolog, és én ezeket soha nem is titkolom el, merthogy úgyis nyilvánosak. Amiről szó van - talán vegyük most az iskolai végzettséget, ha szabad -, az iskolai végzettséget tekintve azt tudom mondani, hogy az alapfokú vagy esetleg azzal az iskolai végzettséggel sem rendelkező munkavállalók esetében a munkanélküliségi ráta tíz egész egynéhánytized százalék - ez valóban egy, az országos átlagot, sőt az európai uniós átlagot is jócskán meghaladó arány -; a középfokú iskolai végzettségek esetében ez 4,4 százalék, vagyis valahol az országos átlag közelében van; míg a felsőfokú, főiskolai, egyetemi végzettségűek esetében ez 2 százalék alatt van, egy egész néhánytized százalék. Vagyis kétségtelen tény, hogy ebből a szempontból jócskán nagyobb eséllyel vannak olyanok, akik magasabb iskolai végzettséggel el tudnak helyezkedni, és ott tudnak maradni a munkahelyen, míg akik, mondjuk, alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek vagy végzettség nélküliek, ők meg sajnálatos módon nem tudnak elhelyezkedni. Ebben a helyzetben - gyávasággal, tétovasággal vádolták a kormányt, amit egyébként visszautasítok - olyan programot indítottunk, hogy mindazoknak, akik alacsony iskolai végzettséggel bírnak, azoknak most is, tehát most, holnap reggel, amikor jelentkezik az adott munkaadó vagy munkavállaló a foglalkoztatási osztályon, most is tudnak olyan ajánlatot tenni, hogy az állam öt hónapon keresztül a munkabér 50 százalékát, de maximum 100 ezer forintot biztosít annak a munkáltatónak, aki ebből a közegből, ebből a csoportból foglalkoztat. Ezt egyébként a foglalkoztatási osztályok tudják. Lehet, hogy nekünk is hírelnünk kell még, legyünk ebben együtt, mondjuk tovább! A fiatalok esete, szintén KSH-adat. Amikor számonkérték itt rajtam, rajtunk, hogy nem törődünk ezzel a korosztállyal - dehogyisnem, nagyon is törődünk! És amikor azt láttuk, hogy a munkanélküliségi ráta a fiatalok esetében magasabb, mint az országos átlag, akkor nyilván nekik is indítottunk egy programot. Elindítottuk a 25 év alattiak foglalkoztatási támogatását hasonló feltételekkel, és ebben a helyzetben nincs iskolai végzettséghez köthető feltétel. A fiatalok esetében 2010-ben 30 százalékos munkanélküliségi ráta volt, most egy olyan 13 százalék körül vagyunk, Európában vannak ennél jócskán magasabb adatok is, de ez senkit nem vigasztal, sem egy fiatalt, sem önöket, sem engem. Az látszik, hogy ezeknek a fiataloknak is programot kell indítanunk. Megütötte a fülemet, sőt nem megütötte, hiszen figyeltem végig, Varga-Damm Andrea képviselőtársunk hozzászólása, aki azt mondja, hogy 3,2-3,3 százalékos munkanélküliségi rátával dobálózunk. Eleve nem dobálózunk, és ez a munkanélküliségi ráta most egész pontosan 4,7 százalék. Ez a 3,2-3,3 százalék akkor volt igaz, mondjuk, nagyjából egy évvel ezelőtt, vagy egy picit több mint egy évvel ezelőtt, amikor, tényleg azt tudom mondani, Magyarországon csúcsfoglalkoztatás volt, és akkor bizony önök jogosan tették fel nekem a kérdést, hogy de hát micsoda állapot az, államtitkár,
