Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 3. kedd - 161. szám - A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

1109 ahol az adott aktualizálását vagy fejlesztését a jogszabályi rendelkezéseknek hozzák a Ház elé. Rendkívül bonyolult és kusza a Fidesz törvényalkotása. Nem csoda egyébként, hogy a jogalkalmazók meglehetősen nehezen tudják alkalmazni a szabályaikat; a folyamatosan változó viszonyok és jogviszonyok tartalma elbizonytalanítja mind a társadalmat, mind a gazdasági életet. Ebben a javaslatban is azt adta elő a kormány képviselője, hogy igyekszik a magyar kormány a parlament segítségével az európai uniós szabályokhoz igazítani aktuálisan a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. De ha a magyar kormány ennyire szorgalmas az európai uniós irányelvek beültetésében, akkor azért azt megkérdezném, hogy az európai bírósági döntések végrehajtásában miért nem ennyire szorgalmas. Magyarország 74 százalékban nem hajtja végre az Európai Bíróság által meghozott, Magyarországot elmarasztaló ítéleteket. És egyébként, ha ennyire fontos a magyar kormány számára, hogy az európai uniós normák és elvek érvényre jussanak, és ennyire szeretne a magyar kormányzat a törvényalkotásban is az európai uniós irányelveknek és elvárásoknak megfelelni, akkor az a kérdésem, hogy a rokkantnyugdíjak megvonása vonatkozásában hozott bírósági ítéletet miért nem hajtják végre, a külföldiek által támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály vonatkozásában miért nem hozzák ide a Házhoz a módosításokat. Meg szeretném kérdezni, hogy a felsőoktatási törvény alapvető európai elvekkel összeegyeztethetetlen rendelkezéseit, amit az Európai Bíróság megsemmisített, miért nem hozzák a Házhoz, és a tankönyvek oktatásban való választhatósága kérdésében hozott európai bírósági döntések is miért nem kerültek még újra a magyar parlament elé. Tehát ezek szerint a különböző kereskedők nemcsak az áruk vonatkozásában alkalmaznak kettős minőséget, hanem a magyar kormány is kettős minőséget alkalmaz az európai uniós elvek, irányelvek és döntések magyar joganyagba való beültetése vonatkozásában. Meg kell hogy mondjam, én nagyon üdvözlöm mindig, amikor fogyasztóvédelmi szabályok olyanfajta módosítása történik, amely a fogyasztók érdekeit szolgálja, a vásárlók minél szélesebb körű védelmét teszi lehetővé. De azért azt hadd mondjam önöknek, és nem akarok sarkosan fogalmazni, de ha a magyar kormány a pénzügyi közvetítőrendszer tevékenységét a fogyasztókkal szemben legalább feleolyan energiával kísérte volna figyelemmel, és hozott volna megfelelő szabályokat, akkor nem adósítják el a magyar társadalmat hibás, kifejezetten joggal való visszaélésszerű szerződések tömegével, és a Fidesz-kormány tíz éve nem arra törekedne, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer rendkívül jogellenes, fogyasztókat sértő, fogyasztókat támadó tevékenységét különböző jogalkotásokkal és kúriai döntésekkel megpróbálja megideologizálni. Nem szeretnék sarkosan fogalmazni, de a magyar kormány jobban védi a hibás kínai bugyit vásárló magyar polgárt, mint mondjuk, a több tízmilliós hitelt felvevő magyar polgárt, akit csak a pénzügyi intézmények elfelejtettek tájékoztatni a valós kockázatokról. (12.50) Magyarországon az átlagos internetes vásárlás 15 400 forint, a magyar háztartások átlagos ingatlanfedezet melletti hitelfelvétele pedig 9,1 millió forint. Tehát az aprópénz ügyében a lakosságot támogatja a magyar parlament, de amikor a magyar lakosság életre szóló eladósodottságáról beszélünk, akkor érdekes módon ezek a fogyasztóvédelmi szempontok nem kerülnek előtérbe. Különösen úgy egyébként, jelezni szeretném, hogy például a közjegyzők is, ha tetszik, ha nem, szolgáltatást adnak, hiszen pénzért végeznek megbízást. A közjegyzők tevékenységét, akiknek a segítsége a pénzügyi közvetítőrendszer felé totálisan jogellenes, alapvető anyagi és eljárási szabályokat sértő tevékenység, azt érdekes módon a magyar kormány semmilyen módon nem vizsgálja, pedig kicsit több kárt okoznak, mint a kínai és különböző dél-ázsiai termékek esetleg rossz minősége a magyar választók felé. Természetesen magát a javaslatot meg fogom szavazni, mert valóban, a kínai bugyit vásárló magyar fogyasztó is legalább olyan fontos, mint amikor hitelt vesz fel valaki. De azért nagy tisztelettel azt kérném a kormányzattól, ha már évente háromszor is elő tudja venni a fogyasztóvédelmi szabályokat, akkor tegye már meg, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőitől is legalább olyan feladatot, olyan figyelmet, olyan áldozatkész kiszolgáló tevékenységet várjon el, mint az egyszerű kisbolttól, amelyik webshopot működtet. Magam úgy gondolom, hogy lehetséges, hogy ezek a szabályok egy nagyobb társadalmi populáció javát szolgálják, és jobban el lehet adni a társadalomban, de egyelőre a gazdaságot azok a nagy