Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. november 3. kedd - 161. szám - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - Az ingatlanok közműcsatlakozásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:

1090 A szakma, a Víziközmű Szövetség évek óta kéri a megfelelő ágazati problémafeltáró anyagok beterjesztése mellett, hogy minimális lépésként ezt vonja ki a kormány, vagy tegyen javaslatot a közműadó kivezetésére, mert ez évente több tíz milliárd forintot tudna behozni a rendszerbe, és annyival is több maradna a karbantartási munkák elvégzésére. De jelen pillanatban az a helyzet, hogy ezeknek a közműszolgáltató cégeknek, illetve a legtöbb esetében a többségi tulajdonos önkormányzatoknak nincs lehetősége, nincs forrása, hogy a megfelelő hozzájárulásokat biztosítsák, és ilyen módon elmaradnak a karbantartások, elmaradnak a fejlesztések, és nincs lehetőség a pótlási munkákat elvégezni. Olyan szinten hiányzik a forrás ebből a rendszerből, hogy különböző becslések szerint 1500 és 3000 milliárd közé teszik azt az összeget, amely a tervezhető forrásokon felül hiányzik a rendszerből, tehát konkrétan a Víziközmű Szövetség 1500 milliárdról beszél, a Megyei Jogú Városok Szövetsége pedig 3000 milliárdot becsül, ennyi pénzt kéne 15 éves távlatban a jelenleg rendelkezésre álló tervezhető forrásokon felül valahonnan behozni a rendszerbe. Aki önkormányzati politikában tapasztalatot szerzett vagy jártas, az hosszú-hosszú ideje tapasztalhatja, hogy a szolgáltatásra kötelezettnek, tehát alapesetben az önkormányzatnak kell egy ilyen gördülő fejlesztési tervben megfogalmaznia konkrétan a fejlesztési-karbantartási igényeket, problémákat, és mellé tenni a meglévő forrásokat, azt is, hogy milyen módon lehet pótolni a hiányzó forrásokat, és hosszú évek óta legtöbbször azt tudják beírni az önkormányzatok a határozatokba, hogy pályázati forrásból, ugyanakkor sehol, a kanyarban sincsenek ilyen pályázati források. De gondolkodjunk közösen! Több ezer milliárdról beszélünk 15 éves távlatban - hol is lennének ezek a pályázati források? Ez ügyben önök konkrétan semmit nem tettek, évek óta halogatják, hogy egyáltalán szembenézzenek ezzel a problémával. Egyébként némi pozitívum bekövetkezett idén - tíz év kormányzás után -, a miniszterelnök úr egy nyári interjúban elismerte, hogy valóban óriási, égető a probléma, és a problémamegoldás ezermilliárdos nagyságrend. Nem olyan régen egy azonnali kérdésben kérdeztem, akkor ő vitatta a 3000 milliárdot, azt mondta, hogy az 1000 milliárdot elismeri. Én nem javaslom, hogy vitassa a miniszterelnök úr, ez a Megyei Jogú Városok Szövetségének a becslése, és azt gondolom, hogy ők sokkal inkább rendelkeznek információkkal ezzel kapcsolatban. No, mégsem tettek semmit, és nem látjuk, hogy milyen forrásból lehetne ezt az ágazatot megmenteni. Emlékeztetek, hogy itt a legfontosabb közszolgáltatásról, tehát az ivóvízellátásról, a szennyvízelvezetésről, a vízbázisok védelméről van szó, és teljesen világos, hogy ez milyen összefüggésben van az emberek egészségével, ha pedig a vízbázisok védelme nem történik meg megfelelő mértékben, akkor azok olyan szennyeződést, olyan károsodást szenvednek, amelyek később helyrehozhatatlan károkat okoznak. Alapvető és óriási rendszerproblémákkal nézünk tehát szembe. A másik oldalról mindennek van egy gazdasági vetülete is, ugyanis a víziközmű-szolgáltató cégek jelentős része konkrétan a csőd szélén van, és ezt is folyamatosan jelzik a kormány felé. Évek óta nemcsak parlamenti képviselőként, hanem önkormányzati képviselőként, szakpolitikusként is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, és próbálunk valamilyen választ kapni arra, hogy mi fog történni. És pontosan ezt kapjuk mi is alapvetően az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, Schanda államtitkár úrtól is ezeket a sablonválaszokat kapom nagyon régóta, hogy készül valamiféle ágazati stratégia. De ki felel azért, hogy ez a stratégia elkészüljön? Mikor készül el ez az ágazati stratégia? Mit fog tartalmazni? És mit fog mondani a forráshiányra? Semmi konkrét választ nem kapunk erre. Tegnap egy érdekes jelzést kaptam - és ez kérdésem is az államtitkár úr felé - a Gazdasági bizottság ülésén Bánki Erik elnök úrtól, aki azt mondta, hogy elismerik, hogy a közműadó igazságtalan, rossz, és most a kormány előtt van valamiféle szándék, hogy ezt átalakítják. Hogyha esetleg erről kaphatunk információt, hogy milyen irányba, hogyan és milyen módon alakítják át a közműadó rendszerét, az szerintem nagyon-nagyon fontos információ lenne. Hozzáteszem - ezt mindig hangsúlyozom -, alapvetően nem az ellenzéki képviselőknek kell hogy rendelkezésre álljon ez az információ, hanem a lakosságnak, illetve a szakmai szövetségnek, a Víziközmű Szövetségnek, hogy ők is tudjanak kalkulálni. Rendszeres kapcsolatban vagyok velük, és ők megerősítik, hogy nincs információáramlás érdemben a kormány részéről. Ők próbálták egyébként Palkovics miniszter urat is megkeresni, és igen erőteljesen lepattantak a megkeresésről, tehát a miniszter úr és a minisztérium nem igazán mutat kellő mélységű érdeklődést az ágazat problémái kapcsán. Én remélem, hogy a miniszterelnök úr nyári nyilatkozata egy olyasmit vetít előre, hogy esetleg változás lesz ebben, és legalább érdemben leülnek a szakmával.