Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 2. hétfő - 160. szám - Varga Zoltán (DK) - az emberi erőforrások miniszterének - „Hány embernek kell még meghalnia?” címmel - VARGA ZOLTÁN (DK):
1027 ELNÖK: Képviselő asszony, az indulatok nem jó tanácsadók. (Dr. Lukács László György: Nem is tanácsért...) Orbán Balázs államtitkár úré a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Képviselő Asszony! Akkor mégiscsak arról van szó, hogy 1 millió 300 ezer vakcina állt rendelkezésre tavaly is, aminek körülbelül az 50-60 százalékát használták fel az elmúlt években. Tehát ahhoz képest az a több vakcina, amit rendeltünk, több mint kétszer annyi oltást tesz lehetővé. (Bangóné Borbély Ildikó: De hogyan?) És ráadásul pluszvakcinát is rendelünk. Képviselő asszony, tessék számolni: ha 600 ezer ember oltatta be magát a tavalyi évben (Bangóné Borbély Ildikó: Ez felelőtlenség, amit mond!), idén meg 1,4 millió embernek van első körben lehetősége beoltatni, akkor hányszorosa a számoknak? Ne haragudjon, képviselő asszony, azért Korózs Lajos-i magasságokba nem kellene menni. (Bangóné Borbély Ildikó: Ne már!) Tehát akik ebben a Házban az elmúlt hónapokban folyamatosan hazudoztak, és kamuvideókkal szórakoztatták a nagyérdeműt, ahelyett, hogy a járvány elleni védekezést segítették volna, azok önök. Úgyhogy azt szeretném kérni, hogy térjen vissza a szakma keretei közé, és hagyja ezeket az álhírgyártásokat. Köszönöm szépen. (Bangóné Borbély Ildikó: Az 1,3 millió az 1,3 millió! - Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Képviselő Asszony! Ne haragudjon, államtitkár úr egyszer sem kiabált közbe, míg ön mondta. Azért, mert a maszk fönn van, én nagyon jól hallom, hogy egyfolytában közbekiabált. Nagyon szépen kérem, hogy mellőzze ezt a fajta hozzáállást. Köszönöm szépen. Varga Zoltán (DK) - az emberi erőforrások miniszterének - „Hány embernek kell még meghalnia?” címmel Varga Zoltán képviselő úr, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Hány embernek kell még meghalnia?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Fülöp Attila államtitkár urat jogosította fel. Parancsoljon, öné a szó. VARGA ZOLTÁN (DK): Elfogadom, köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elképedve figyelem a kormány részleges amnéziáját, hiszen percenként halljuk azt, hogy elmúlt nyolc év, viszont valahogy arról elfeledkeznek, hogy 2008-ban a magyarok még meglehetősen elégedettek voltak az egészségüggyel. Az európai országok egészségügyi rendszerének rangsorában, amit nyilván az adott ország felmérései alapján és a szolgáltatásokat igénybe vevők véleménye alapján készítettek, Magyarország a 12. helyen állt, megelőztük ezzel például Írországot, Olaszországot, Spanyolországot vagy akár Portugáliát is. Azt már nem nagyon szeretik mondani, hogy a 2018-as jelentés szerint viszont már az egész Európai Unióban csak Románia egészségügye bizonyult nyomorúságosabbnak a miénknél. Bár tagadják, az egészségügyi kiadások az önök kormányzása alatt süllyedtek a GDP 7 százaléka alá. (Nacsa Lőrinc: Ez nem igaz!) Bármennyit is gépészkednek a százmilliárdos propagandájukkal, a magyar egészségügyet bizony önök rohasztották le. Sikerült összehozni a kórházi fertőzéseknek azt a szintjét, hogy ha valaki bemegy a kórházba, akkor gyakran betegebben jön ki onnan, mint ahogy bemegy, már abban az esetben, ha egyáltalán kijön. (Dr. Völner Pál: A stílus maga az ember.) Nevezzük nevén a gyereket: évente szekszárdnyi ember hal meg, akit megfelelő orvosi kezeléssel még meg lehetett volna menteni. Az orvosok, a szakdolgozók a megélhetés reményében eddig is Angliába, Németországba, Norvégiába, Svédországba, az ég tudja, hova menekültek, és az önök egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló friss törvénye ezt minden felmérés szerint csak fel fogja gyorsítani. Félezer háziorvosi praxis betöltetlen, kórházaink romokban, lassan nemcsak gyógyszert, kötszert, vécépapírt, de orvost és ápolót is a betegnek kell magával vinnie.
