Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
383 bizonyos viselkedési mintázatok egészen egyszerűen lehetetlenné teszik az együttélést. És nem szeretnék ebből - ezt is elmondtam, és mindig el fogom mondani - cigány-magyar ügyet csinálni. Ugyanis hiszem azt, hogy az ellentétek már nem magyar és cigány között húzódnak, hanem a cigányságon belül olyanformán, hogy akik integrálódni kívánnak, azok ugyanúgy elmenekítették, mondjuk, ha tudták, Gyöngyöspatáról a gyermekeiket másik iskolába. Szóval, nagyon-nagyon félelmetes és a jövőt komorra színező folyamatok zajlanak ebben az országban, amire bizony válaszolni kellene, és az a helyzet, hogy ez a törvényjavaslat, még egyszer: általános megoldást nem fog hozni. Azért támogatjuk, mert ha vannak ilyen, pokol tornácára jutott intézmények, márpedig vannak, és a tanárokat se tegyük mindenért felelőssé, még ha sok esetben egyfajta ilyen közhasznú supermannek, übermenschnek is szokták őket képzelni, akik mindenért felelősek integrációtól elkezdve a szaktárgyi tartalmak átadásáig, de valamikor eljutnak a probléma azon pontjára, amikor ki kell mondani, hogy nincsen tovább, és megpróbáltak, bevetettek minden eszközt, de a helyzet a jelenlegi keretek között kezelhetetlen. És hogy mik ezek a jelenlegi keretek, kitöltötte-e az adott aktuális kormányzat azokat a kereteket, és megtett-e mindent annak érdekében, hogy ezek a problémák megoldást nyerjenek, az is egy súlyos kérdés. Véleményünk szerint egyébként nem. Ezt mindig el szoktuk mondani, a költségvetési módosító indítványaink is pontosan azokat az érveket tartalmazzák, amelyek alapján nem követtek el mindent; nem most, korábban sem, hozzáteszem, mert így őszinte akkor a dolog. Viszont ennek valamikor neki kellene állni, mert fogy az idő. Hölgyek, urak ellenzéki és kormányzati padsorokban, az idő rohamosan fogy, és a leszakadó, szegregálódó térségek egyre csak nőnek. Mondhatjuk azt, hogy az Ormánság elnyelte Dél-Somogyot, ahonnan én jöttem, és terjeszkedik. Szóval, ha szegregációról beszélünk, az összegző módosító 4. pontja - ekörül forgott akkor a Törvényalkotási bizottságban is a vita - akkor olyanformán értelmezhetetlenné válik, hogy egyre nagyobb települések, illetve területek válnak Magyarországon belül spontánmód szegregálódottá. Még egyszer mondom, kereshetjük itt a felelőst, és vagdalhatunk mindenféle jelzőket majd egymás fejéhez, de ettől a helyzet nem fog változni. Ezen kellene javítani. A támogatásunk annak szól, hogy ha ez a javítás, ez a reparálás, mondjuk, akkor némi időt kíván, mert nyilvánvaló módon egy-egy közösség agyát, a mentális hozzáállását nem lehet megváltoztatni egyik pillanatról a másikra valamiféle varázspálcaütésre, tehát akkor talán az iskolaőrség bevezetése azt az időt megadja majd adott intézménynek, amikor a preventív és konstruktívabb eszközöket is alkalmazva végre valóban eljöhet a kibontakozásnak és a javulásnak az ideje. Ehhez azonban tényleg idő kell, adott esetben hónapok, fél év, egy év, hiszen tudjuk, az olyan jó gyakorlatként tételeződő programok kapcsán, mint amilyen, mondjuk, a hejőkeresztúri és sokszor hivatkozott, valóban követendő iskolamodell, az sem ment egyik napról a másikra. Ahhoz azonban, hogy a pedagógusok ott adott esetben nyugodtan tudjanak dolgozni, és elkezdődhessen az alkotó, tevékeny nevelő-oktató munka, ahhoz előfordulhat, igen, hogy kell az az iskolaőr, akinek a jelenléte is visszatartó erővel bír majd az olyasféle cselekedetekkel szemben, amelyeket láthattunk a közösségi médiára is feltöltve, és amelyek minden normális embert el kellett hogy borzasszanak, és azt kell hogy mondassák vele: vannak olyan, mindenkire nézve kötelező együttélési normák, amelyeket semmiféle indokkal nem lehet áthágni, és ki kell mondani, hogy ezeket be kell tartani. (Nacsa Lőrinc: Idő! - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) No, hallom, hallom, kedves Nacsa képviselőtársam, idő van. Lehet, hogy nem tetszett a konstruktív hozzáállásom (Az elnök ismét csenget.), nem tud mivel vitatkozni, sajnálom. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Nacsa Lőrinc és Horváth László tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Szakács László képviselő úrnak, MSZP. DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgattam a vitát a Törvényalkotási bizottság ülésén is, és igazság szerint nekem ezzel ami kritikai észrevételem van, az jogdogmatikai,
