Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 16. kedd - 142. szám - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. BÓKA JÁNOS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
66 Felelős gondolkodással számolni kell azonban azzal a lehetőséggel is, hogy ezen intézkedések ellenére az elkövetkezendő időkben a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt ágazatokban működő vállalkozások is felszámolás alá kerülhetnek. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásban történő vagyonértékesítése során ezért a javaslat alapján az államot elővásárlási jog illeti meg. A rendelkezés célja, hogy a gazdaságvédelmi erőfeszítések ne váljanak hasztalanná. A cél, hogy a közfeladatok ellátásához szükséges, gazdaságilag működőképes vagyontárgyak és vagyonösszesség lehetőség szerint egyben legyen tartva, és az alapvető ellátásbiztosítási szempontok érvényesítésével kerüljenek értékesítésre. Gazdaságvédelmi és a közellátás biztonságával összefüggő megfontolásokból bővül a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteken belül az a kör is, amelyeknél a felszámolás során speciális eltérő szabályok érvényesülnek. Gazdaságvédelmi szempontú rendelkezése a javaslatnak az is, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben külön szabályokat alkosson a vállalkozások reorganizációjára. Kiemelt cél az, hogy a vállalkozások számára a csődeljárás mellett egyéb kiszámítható, jogszabályban biztosított megoldás is rendelkezésre álljon működési nehézségek leküzdésére. Ez az új típusú reorganizáció a fizetésképtelenségi eljárásoktól független, azoknál egyszerűbb szabályok szerint folyó eljárásként kerülne kialakításra. Ezen eljárásban is igaz lesz, hogy az adós és a hitelező közötti tárgyalások célja olyan egyezség elfogadása, amely biztosítja az adós továbbműködését, likviditási nehézségeinek leküzdését és a felszámolási eljárások megelőzését. (15.00) A koronavírus-világjárvány gazdasági kockázataira tekintettel indokolt a reorganizációs eljárás kormányrendeleti szintű szabályozása. Ez kellően gyors és rugalmas átmeneti keretet ad ahhoz, hogy megakadályozzuk a likviditási nehézségekkel küzdő vállalkozások tömeges felszámolási eljárás alá kerülését. Tisztelt Országgyűlés! A csődeljárásokban és a felszámolási eljárásokban a felek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a csődtörvény kiegészül a vagyonfelügyelő és a felszámolóbiztos, illetve az eljárásban a hitelezői oldalon részt vevő személyek közötti elektronikus kapcsolattartás szabályaival. A javaslat lehetőséget ad rá, hogy e személyek elektronikus levelezés útján tudjanak egymással kapcsolatot tartani, egymásnak iratot küldeni. A javaslat ennek megfelelően rögzíti a szükséges formai elemeket. A javaslat a felszámolási eljárásokban a fentieken túl is korszerűsíti és egyszerűsíti a kommunikációt. Lehetőséget teremt arra, hogy a bírósági egyezségi tárgyalás megtartása helyett a bíróság felhívására a hitelezők írásban küldjék meg szavazatukat. A hitelező a jövőben kérheti, hogy a hitelezői gyűlésen a személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszköz útján vehessen részt. A videokonferencia útján lebonyolított hitelezői gyűlés lehetővé teszi, hogy személyes kontaktus nélkül lehessen a gyűlést lefolytatni, és ezzel elkerülhetőek a hitelezői gyűlés helyszínének megszervezésével, illetve az utazással felmerülő többletköltségek. Tisztelt Ház! Végezetül említést kell tenni arról is, hogy a javaslat kiiktat két határidőt a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó perek szabályozásából. A felszámolási eljárásban az egyik fontos garanciális eszköz az, hogy a felszámoló, illetve a hitelezők perben követelhetik vissza a csődvagyonból jogellenesen kikerült vagyonelemeket. E per megindítására ma egy szubjektív, a tudomásszerzéstől számított 120 napos és egy objektív, a felszámolás kezdetétől számított egyéves jogvesztő határidő vonatkozik. A gyakorlati tapasztalatok alapján a 120 napos szubjektív határidő kevés, mert a tényfeltárás, a bizonyítékok beszerzése ennél hosszabb időt is igénybe vehet. Erre tekintettel a javaslat csak az objektív jogvesztő határidőt mondja ki a keresetindításra, a szubjektív határidőt pedig eltörli. A másik határidő, ami megszüntetésre kerül, az adós vezető tisztségviselőivel szemben indítható felelősségáttörési peres eljárásokat érinti. A bíróság perben állapíthatja meg a vezető tisztségviselő felelősségét az adós vagyonából ki nem elégíthető hitelezői követelésekért. A hatályos rendelkezések szerint e megállapítási pert követően a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról szóló cégközlönybeli
