Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 14. kedd - 148. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
543 Az Alaptörvény IX. cikke kimondja azt is, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, de egyben arról is rendelkezik, hogy a véleménynyilvánítás nem korlátlan, hanem megvannak azok a keretei, amelyek szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Ha a Szent Korona történelmünkben betöltött szerepére, alkotmányban foglalt szerepére, hagyományaira gondolunk, akkor igenis a nemzet méltóságát jeleníti meg, és minden olyan környezetben való felhasználása, amely ezt sérti, az Alaptörvény eme védő cikkelyének mond ellent. Az ilyen közösséghez tartozó személyek a törvényekben meghatározottak szerint jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket akár bíróság előtt is érvényesíteni. Azok, akik ezt a petíciót megfogalmazták, akik ehhez csatlakoztak, nem jogi elégtételt kívánnak kapni. Azt akarják a társadalom széles rétegei előtt kinyilvánítani, hogy eddig és ne tovább; azt, hogy mindenki tudatában legyen annak, hogy itt nem a jogokkal való élés, hanem a joggal visszaélés esete valósul meg, amely mások jogait sérti. Értjük persze, hogy ezeknek a szervezeteknek, hogy úgy mondjam, útjában áll az Alaptörvénynek az a rendelkezése, amely szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. És itt van leírva, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Mindig folynak ezek a viták ezen a területen, de az nem visz előre, és nem teszi elfogadhatóvá a kisebbség álláspontját, ha a többséget ilyen durva módon provokálja. Maga a büntető törvénykönyv is rendelkezik egyébként a nemzeti jelképek megsértéséről, hogy aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország Himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. De megint csak azt mondom, ne a büntetőjogról beszéljünk, hanem álljunk vissza az emberi normalitás talajára, és szálljanak magukba azok, akik évről évre provokálnak bennünket. Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy önmagában már az is egy jelképnek a - hogy úgy mondjam - kisajátítása, hiszen a szivárvány, ha a keresztény kultúrkörben élünk, akkor tudjuk, hogy az Isten és az ember közötti szövetség jelképe, amely a vízözön után megjelent, ezek után még a Szent Koronát mint a nemzeti egységet is bevonni ebbe a provokációs körbe, azt hiszem, nem fér bele a jogállami keretek közé. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! „Aktuális ügy” címmel a Fidesz képviselőcsoportjából Halász János képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Közös erőfeszítéssel az első csatát a vírussal szemben megnyertük, a sikeres védekezésnek köszönhetően a magyarországi járványügyi adatok kedvezőek. Az életet sikerült május közepe óta több intézkedéssel újraindítani, és jelenleg Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország a járvány szempontjából is. Azonban amíg nincs vakcina, addig a vírus velünk marad. A veszély még nem múlt el, ezért szükség van a járványügyi készültség fenntartására. Ezzel együtt most a legfontosabb feladat gőzerővel dolgozni a gazdaság újraindításán. Emlékezhetünk rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr már a veszélyhelyzet legelején bejelentette, hogy az év végéig felfüggesztjük minden magánszemély és vállalkozás hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét. (10.10)
