Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 13. hétfő - 147. szám - Csárdi Antal (LMP) - a pénzügyminiszternek - „A legkisebbek a vesztesek?” címmel - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
508 ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal képviselő úr, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: „A legkisebbek a vesztesek?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan távolléte miatt válaszadásra Tállai András államtitkár urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét. (Csárdi Antal: Igen.) Köszönöm szépen a jelzését. Csárdi Antal képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány jövőre szigorít a kisadózók tételes adójának a rendszerén, fel kívánnak lépni azon cégek ellen, amelyek munkaviszony helyett kisadózói státuszba kényszerítik az alkalmazottaikat. Ez önmagában egy helyes lépés, de teszik mindezt úgy, hogy gyakorlatilag egy fűnyíróelven keresztül ellehetetlenítik a kisadózói körbe tartozó vállalkozások, jellemzően kis- és mikrovállalkozások túlnyomó részét. Azt gondolom, hogy ez nincs így rendjén, hiszen ne legyen kétségünk afelől, hogy a kataszigorítás több tízezer kisvállalkozó mindennapi megélhetését lehetetleníti el. Mint ismert, a jövőben 40 százalékos adóval sújtják a katások árbevételének azt a részét, ami egy megrendelőtől hárommillió forint fölötti részre vonatkozik. Úgy csinálnak, mintha ez a hárommilliós értékhatár valami hihetetlen luxust jelentene, de ez nincs így. Pontosan tudjuk, hogy ez a havi 250 ezer forint bruttó alig több mint a fele a magyar átlagkeresetnek, amit az önök KSH-ja mutatott ki oly sokszor. Egy egyszerű matematikai számítással kiszámolható, hogy a hárommillió forintos értékhatár és az átlagbér közötti összegre vonatkoztatva 60 ezer forintot vonnak el a kisvállalkozóktól. Mindezt teszik akkor, amikor a gazdaság olyan helyzetben van, hogy bizony a vállalkozásoknak az életébe kerülhet, és örülnek, ha egy darab olyan vállalkozás van, akitől megrendelést kapnak. Ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy miért büntetik még mindig a kisvállalkozásokat, és mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a kisvállalkozások végre ne a vesztes oldalon álljanak egy kormányzati döntést követően. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ - mint hallottuk - Tállai András államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Helyesli a döntést, ami arra vonatkozik az Országgyűlés részéről a jövő évtől, hogy olyan katás vállalkozások esetében, akik lényegében már nem vállalkozások, vagy kényszervállalkozások lettek, mert munkaviszonyban végezték a munkát, vagy munkaviszonyban végezhetnék a munkát, de adózásilag sokkal jobb a megbízójának is, neki is, hogy katás módszert válasszon, ezért ezt külön adóval sújtja a hatályba lépő törvényjavaslat. Ezt ön helyesli. Itt egyet is értünk. Az értelmezéssel nem értünk egyet. Abban is egyetértünk, hogy a katás vállalkozások száma jelentős, ez azt jelenti, hogy ez az adózási módszer nagyon népszerű. 2013-ban, a bevezetés évében 80 ezren választották, most, 2020 júniusában 404 ezren; ötszörösére nőtt az ilyen módon adózó kisvállalkozók száma. Én ellentmondok önnek abban, hogy ez abszolút nem a kisvállalkozókat sújtja, hiszen ez a katás adózási módszer elsősorban a lakosság részére nyújtott szolgáltatásra lett kitalálva - mondok példát: cipész, fodrász, varrónő, ha terméket állít elő, vagy más egyéb, kisebb szolgáltatásokra -, nem pedig arra, amikor egy cég megbíz valakit évi 5-6-8-10 vagy 12 millió forintért, hogy egyébként azt a munkát, amit alkalmazottként munkaviszonyban elvégezhetne, most végezze el vállalkozói jogviszonyban. Tehát pontosan ellenkezőleg: ez a módszer, ez a korlátozás éppen a legkisebbeket
