Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 16. kedd - 142. szám - A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS (független):
46 szokásaink szerint való az, hogy az alkotmányos szervek ilyenfajta párbeszédet folytatnak egymással, és szerintem helye van annak, hogy ne a kormány egy kormányülésen döntsön csak arról, hogy létrehoz egy ilyen alapítványt, hanem az Országgyűlés nagy többséggel erősítse meg ebben a szándékában. És amikor például a szomszédos államok illetékes szerveivel tudunk majd tárgyalni, akkor az egy erős érv lesz a kezünkben, és egy erős felhatalmazás, hogy a magyar Országgyűlés is támogatott egy olyanfajta törekvést, amit a törvényjavaslat megismertetett velünk. Úgyhogy köszönjük szépen, államtitkár úr, a törvényjavaslatot, köszönjük a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkáját ebben. Azt gondolom, hogy ezt az utat folytatni kell, és amikor a magyar gazdaság megengedi, akkor erre a célra minél több pénzt kell áldozni. Most elindulunk ezen az úton, a Rómer Flóris-programban már 150 épületet felújítottunk. Ez egy másfajta program, de ugyanazt a célt szolgálja, ezért a KDNP is, ahogy ezt Juhász Hajnalka képviselő asszony már elmondta, támogatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Következő hozzászóló Bencsik János képviselő úr. BENCSIK JÁNOS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nagyon fontos törvényjavaslat fekszik előttünk. Számos olyan műemlék van a Kárpát-medencében, amely nem számíthat arra, hogy a szomszédos országok érdekeltek legyenek ezeknek a megóvásában, megőrzésében. Számos olyan műemlék van, amely európai uniós pályázatra sem jogosult, és azt gondolom, hogy itt teljes egyetértés van, és nincs olyan magyar képviselő, aki ne tartaná fontosnak azt, hogy a magyar történelem épített örökségének, történelmi és kulturális hagyatékunknak a megőrzését az anyaországon belül és a határainkon túl is megpróbáljuk minél jobban megörökíteni, átörökíteni az utókornak. Tennivaló van bőven, a teljesség igénye nélkül ott vannak Délvidéken például a határ menti gyönyörű szecessziós villák, Palics mentén a híres Bagolyvárat említhetném, vagy a belcsényi Spitzer-kastélyt, amit az a Steindl Imre tervezett, aki az Országházat is, amelyben most ez a vita zajlik. De ott van a híres zentai tűzoltóság épülete, a beodrai Karátsonyi-kastély, vagy ha éppen Erdélybe kalauzoljuk magunkat, akkor említhetném a csokalyi Papszász-kúriát, vagy a nagyváradi huszárlaktanyát, vagy akár a kapjoni Haller-kastélyt is. De Kárpátalja is bővelkedik ezekben a kulturális hagyatékokban, amelyek jelenleg az enyészetéi, és jobb sorsra érdemes műemlékek lennének. Ott van a szerednyei Dobó-várnak a romja vagy pedig a nagymuzsalyi romtemplom is, de számos műemléket lehetne még sorolni, amely arra vár, hogy végre megkapja azt a felújítást, azt a támogatást, amellyel a régi fényében tündökölhet. Ezek a nagyszerű és nemes célok, amelyekkel szerintem mindannyian egyetértünk, nem teljesen fedik vagy nem egyértelműen fedik az előttünk lévő törvényjavaslat szövegét, hiszen rengeteg nyitott kérdés van. Ez vagy arra utal, hogy nem volt kellőképpen átgondolva ez a törvényjavaslat, és talán ezért is nyújtották be ennyire sietve, vagy pedig van ennek valamilyen mögöttes tartalma, csak ezt nem osztotta meg az előadó az Országgyűléssel. (13.30) Ahogy az előterjesztő is fogalmazott, ezt a feladatot korábban a Teleki László Alapítvány végezte, és ahogy Nacsa képviselőtársam is utalt rá, a Rómer Flóris-terv keretein belül újították meg ezeket a műemlékeket. Az továbbra sem teljesen világos számomra, hogy ez a mostani alapítvány átvenné-e ennek az alapítványnak a korábbi feladatait, vagy pedig amellett működne. Ha amellett működne, akkor az nem teljesen világos, hogy mi szükség van egy külön alapítványra, vagy pedig milyenfajta munkamegosztás vagy milyen párhuzamos működés vagy együttműködés lesz a két szervezet között.
