Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 16. kedd - 142. szám - A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP):
44 ha el akarja idegeníteni, akkor az államnak fel kell ajánlani, és a vételi joga fog 90 napig élni, ez azért elfogadhatatlan, mert a vételi jog intézményétől ez teljesen idegen, ugyanis vagy meg kell határozni a vételi jog kezdő vagy végnapját, vagy ha nem határozzuk meg, akkor a kezdő naptól számított 6 hónap, tehát ez a jogintézmény itt sehogy sem működik. Ha azt akarta volna a jogalkotó, hogy elővásárlási joga van az államnak, akkor azt kellett volna megtenni. Ha elővásárlási joga van, azt pedig be kell jegyezni a tulajdoni lapra, be kell jegyezni, ha ingatlanról van szó. Ha nem ingatlanról van szó, akkor pedig a cégnyilvántartásban valamilyen módon ezt fel kell tüntetni, de egy biztos: a vételi jog, az elidegenítési és terhelési tilalom és az elővásárlási jog egymástól teljesen eltérő jogintézmények, és ezek össze vannak keverve ebben a javaslatban, úgyhogy már tényleg azt kell mondjam, hogy szinte érthetetlen. Majd az van a rendelkezések között, hogy ha az alapítvány jogutód nélkül megszűnik, akkor annak a vagyona visszaszáll az államra. És mi van akkor, kérem szépen, ha ennek az alapítványnak akkor már semmi vagyona nincs - akkor mi száll át az államra? Kinek lesz a felelőssége az, milyen felelősségi viszonyok vannak abban, hogy ez az alapítvány vagy ezek az alapítványok - már nem az elsőt alapítja meg a kormányzat az Országgyűlés segítségével - a célt megvalósítják-e? Ki ellenőrzi azt, hogy az a cél, amire rendeltettek, az ténylegesen megvalósul-e? (13.20) És egyébként, ha azt nézem, amit az eddig, az elmúlt hónapokban megalapított alapítványok kuratóriumi tagjait láttam kinevezni, gyakorlatilag a kormányzatban dolgozó kormánytisztviselők, miniszterek államtitkárok a kurátorok. Hát, nem lehetett volna egyszerűen azt mondani, hogy most a Külügyminisztériumnak is kell egy alapítvány, mert ő még nem kapott? Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha valaki ezt a szent ügyet, mint a magyar örökség védelme, összekeveri szimpla üzleti üggyel, és ezt felhasználja arra, hogy bizonyos állami vagyonelemeket át lehessen játszani az állam fennhatósága alól más szervezetekbe, akkor én nagyon szomorú vagyok. Akkor tényleg nincs értelme nekünk itt lennünk, nincs értelme ezt a munkát folytatnunk. Nem létezik olyan, hogy önök a kormányzat tevékenysége útján, költségvetési forrásokból, a Külügyminisztérium segítségével, ha az kell ahhoz, hogy határainkon túli magyar örökség felújításához, megóvásához, fejlesztéséhez segítséget nyújtsunk, nem létezik, hogy egy ilyen alapítványi formát kelljen létrehozni, és ne lehetne az elmúlt 30 év gyakorlata alapján ezt a szent ügyet úgy képviselni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces hozzászóló nincsen, további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Abban vitatkoznék Varga-Damm képviselő asszonnyal, hogy sajnos azért Kárpát-medencei összkérdéseket illetően nem mindig van konszenzus az Országgyűlésben. Itt ül Gyurcsány Ferencnek az a pártja, aki mindig megtagadta a határon túli magyarokat, mindig támadta a határon túli gazdaságfejlesztést, támogatásokat. Hiszen emlékszünk arra, hogy 2010-ben egy nemzetpolitikai fordulat is történt, a nemzetegyesítéssel tudtunk egy reális választ adni Trianonra is és a 2004. december 5-i gyalázatos népszavazásra, és azóta több mint megtízszereződtek a nemzetpolitikára fordítható források. Ez több tárcánál is található, és azt gondolom, hogy nagyon helyes, hogy az egész magyar közigazgatási rendszert áthatja az a nemzetpolitikai szemlélet, hogy az egyházak tekintetében, közösségi civil szervezetek, sportegyesületek, iskolák vagy akár az épített örökség védelmében a magyar kormány egésze felelősséget vállal, hiszen mindig azt mondtuk, hogy egyetlen magyar sincs egyedül, mindenki számíthat az anyaországra, bárhol éljen is a világban, akár a Kárpát-medencében, akár azon kívül a diaszpórában.
