Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
351 bizonyos terület gazdája tekintetében, mondjuk, egy hektárnak akár kétszáz részarány-tulajdonosa is lehet, és senki nem tud semmit kezdeni a földjével. Nagyjából ezeknél mindegyiknél ez a helyzet van. Ilyen a volt bezárt gyárak területe. De lehetne a növényolajgyárat említeni, amely szintén ott áll harminc éve, a bőrgyárakat, a szövőgyárakat. Azt gondolom, van még néhány volt szovjet katonai laktanya is, amit lehet, hogy annak lehetne minősíteni, nem tudjuk, hogy annak minősül, és vannak bezárt kórházak is. Hogy mi a rozsdaövezet, ezt ebből a törvényből nem fogja megtudni senki. Vegyül például Óbudát, itt van a Gázgyár, már nem tudom, hány esetben kormányrendelet is született, már volt pályázat is kiírva a Gázgyár hasznosítására és persze a kármentesítésére, ugyanakkor nem történik semmi, sőt most a módosító indítványoknál kiderül, hogy korábban a kormány támogatta a Gázgyár kármentesítését, most ebben a költségvetésben - az időközben megváltozott fővárosi vezetési összetételben - nem támogatja a kormány a Gázgyár hasznosítását. Így például nem tudjuk, hogy milyen körülmények között fog majd hasznosulni. Összességében, azt gondolom, egy olyan törvény van előttünk, amely némelyik helyen valóságos problémát, várost rondító problémát feszeget, de olyat, amelyet nem beszéltünk meg a várossal, egyikkel sem, az érintett megyei városokat is beleértem, nem beszéltük meg Budapest esetében a kerületekkel, és nem érzünk összehangolást a végrehajtási rendeleteknél. Inkább az a fő gond, itt településképi törvényt módosítottak egy salátatörvényben nemrégen, az előttünk lévő vita kapcsán, ott is az van, hogy településképi védelmi terveik vannak a kerületeknek, nem esik szó arról, hogy ezekhez milyen módon illeszthető ez a rozsdaövezet, és területrendezési és területfejlesztési terveik is vannak a kerületeknek. Befejezésül azt szeretném megemlíteni, hogy nyilván egy olyan törvényt fogadunk el, amely a külföldi tulajdonosokkal, a vegyesvállalati tulajdonosokkal, a sok magántulajdonossal, egy-egy helyen az önkormányzati tulajdonosokkal, úgy érzem, ez nincs egyeztetve. Az előttem szólókkal szeretnék egyetérteni, attól tartok, hogy egy-egy ilyen ingatlan lesz majd a külföldi munkavállalóknak, akik pótolják a munkaerőhiányt Magyarországon – munkásszálló-építési kampány -, lesznek olyan különböző akciók, amelyekre jók ezek a rozsdaövezetek. Nem tudjuk támogatni, elnézést kérek, államtitkár úr. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak a Fidesz képviselőcsoport részéről. Öné a szó, háznagy asszony. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, hogy lehetőséget kapok arra, hogy szóljak. Nem készültem rá, de azért kerül erre sor, mert én mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy én nem vagyok fővárosi lakos, én vidéki képviselő vagyok, amire nagyon büszke vagyok. Kaposvár város képviseletében vagyok jelen, egy kaposvári város, amely közel 70 ezer lakossal bír. Amikor a Törvényalkotási bizottságban hallgattam a rozsdaövezetről szóló törvényt, illetve a városrehabilitációval kapcsolatos szakmai előterjesztést, akkor, megmondom őszintén, én arra gondoltam, hogy ez valami fantasztikus előrelépés. Megdöbbentem hallgatom a tőlem jobbra ülő, illetőleg a baloldalhoz tartozó képviselőtársaimat, akik semmi jónak nem tudnak örülni, és minden esetben csak a kritikát fogalmazzák meg. Mi, vidéken élő képviselők mindig úgy gondolkodunk, hogy ha egy város, egy település, legyen az kisebb város vagy nagyobb település, gazdagodik és szépül, az mindannyiunk életét jobbá teszi, a gyerekeinknek jobb közérzetet biztosít, a családok kedvezően állnak ehhez a kérdéshez, és ez valami olyan lehetőséget teremt, amely nemcsak munkát teremt, nemcsak esetleg valami anyagi lehetőséget hoz létre, hanem gazdagítja azt a települést. (13.00)
