Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - A rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
346 Önök is Magyarországon élnek, Magyarországon tapasztalnak, és ha végignézik az elmúlt 30 évet és azokat a területeket, amelyek elhanyagoltan, rozsdaövezetként, hasznosítatlanul állnak, akkor azt gondolom, hogy nem kell túl sokat magyarázni azért, hogy miért fontos Magyarország számára az, hogy ezek a rozsdaövezetek megszűnjenek mind Magyarországon, mind pedig a megyékben, és kiemelt jelentőséggel bírjon az, hogy a rozsdaövezetek megújuljanak, elsősorban lakásépítésre vagy más célú hasznosításra. Különös jelentősége van annak, hogy ezen területek támogatására adókedvezménnyel és áfacsökkentési javaslattal is egyben fejleszthetők legyenek a települések. Még mielőtt bármelyik ellenzéki képviselőtársam is vitatná a javaslat ezen pontját, engedjék meg, hogy akkor itt és most véglegesen tisztázzam, hogy a javaslat nem zárja ki az önkormányzatokat, hovatovább nem hagyja figyelmen kívül a települések és a főváros tekintetében pedig a kerületek településrendezési szabályait. A javaslat értelmében a kormánynak ki kell kérnie a települési önkormányzatok, a fővárosban az illetékes kerületi önkormányzatok véleményét. Önök pusztán véleménykikérésnek értelmezik, mi együttműködésnek a kormány és az önkormányzatok között. A törvényjavaslat nem valakinek, hanem mindenkinek a javát szolgálja. Összefoglalva azt tudom önöknek elmondani, hogy a lakásépítési és életminőséggel kapcsolatos kormányzati célkitűzéseket is támogatja ez a törvényjavaslat. Évtizedes adósságot kíván azzal pótolni, hogy végre megteremti annak keretfeltételeit, hogy a pusztuló, a városon belül egyébként jó elhelyezkedésű rozsdaövezetek újra bekapcsolódjanak a város életébe. Nemzetközi szinten is látható, hogy ezekre a területekre speciális szabályokat alkot a jogalkotó, illetve speciális ösztönző mechanizmusokat próbál kialakítani, amelyeknek segítségével az ezen a területen történő beruházásokat támogatni tudja. Ebben az általános helyzetképben a koronavírus-járvány adott még egy csavart a történethez, ugyanis kiemelkedően fontos, hogy az építőiparnak és a gazdasági növekedésnek is lökést tudjunk adni, amire szintén alkalmas ez a javaslat. A fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelzem államtitkár úr számára, hogy a zárszó elmondására hét perc áll rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, aki a vitához kapcsolódó Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményét ismerteti háromperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő asszony! SCHMUCK ERZSÉBET, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Évek óta győzködjük a kormányt, hogy mennyire fontos a korábbi ipari és egyéb tevékenységgel szennyezett területek kármentesítése és rehabilitációja. Több ezer ilyen van az országban, melyek időzített bombaként működnek, helyre nem hozható módon veszélyeztetve talajainkat, vízbázisainkat és lakókörnyezetünket. A kormány mind a mai napig elszabotálta az ezzel összefüggő feladatokat, legfeljebb egy-két látszatintézkedést hozott. A rozsdaövezetek rehabilitációja kapcsán is sokszor elhangzott, hogy megfelelő kármentesítés után, a zöldfelületek pusztítása helyett, mint ahogy éppen most tervezik a MotoGP-pályát Hajdúnánáson zöldfelületen, szóval, ezeken a területeken lehetne a helye az új fejlesztéseknek, legyenek azok a zöldgazdaság, az oktatás és a kultúra letéteményesei. Ehhez képest a kormány most a foglalkoztatási válságra és a lakáshiányra hivatkozva egy olyan tervezetet nyújtott be, ami kommunikációs szempontból talán jól hangzik, de éppen az ellenkezőjéről szól. Azt kérdezzük, hogy milyen hozzáállás az, hogy a kormány rendeletben állapíthatja meg az ezen kiemelten közérdekű beruházás helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan a felszín alatti vizek és a földtani közeg kármentesítésével összefüggő hatósági eljárások ágazati jogszabályban foglaltaktól eltérő, különös eljárási szabályait, a kármentesítés során a tényfeltárás, a beavatkozás és
