Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 16. kedd - 142. szám - A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
35 tetszik, az utókornak teszünk nagy szolgálatot. Most még sok épület megmenthető, de ha nem cselekszünk, 5-10 vagy 15 év múlva talán már csak romokat találunk. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A törvény szövege rögzíti, hogy az alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapító okiratban az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre. A már eddig is létező feladat finanszírozását az alapítvány létrehozásával és a számára történő vagyonjuttatással jelen törvényjavaslat jelentősen átalakítja. Bízom benne, hogy ezzel a Kárpátmedencei értékmentés egy magasabb fokozatba kerülhet. Véleményem szerint az önálló gazdálkodás biztos és stabil anyagi hátteret adhat az alapítványnak feladata ellátásához. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja az épített magyar örökség megőrzésére létrehozandó alapítványt és ehhez az anyagi erőforrások biztosítását. A törvényjavaslat célja egyértelműen túlmutat a pártpolitikán, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Most megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos törvényjavaslat van előttünk, egy nagyon fontos területet érint ez a javaslat. Azért, hogy elkezdjem a vezérszónoki felszólalásomat, egy példát szeretnék ideidézni ezzel kapcsolatban, mégpedig Rómer Flóris életéről mondanék néhány gondolatot. Őt tekintik Magyarországon a régészet atyjának; művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár. 1815-ben Pozsonyban született és 1889-ben Nagyváradon halt meg. A váradolaszi temetőbe temették el, és ez a váradolaszi temető egy jó példa arra, hogy milyen fontosak a nemzeti értékeink, amelyek Trianon után máshová kerültek. A váradolaszi temető Nagyvárad Házsongárdja volt. 1779-ben nyitották meg, idetemetkeztek a nagyváradi polgárok, a kiemelkedő egyházi, irodalmi és közéleti emberek, ez volt az ő végső nyughelyük; püspököknek, egyetemi oktatóknak, híres építészeknek, festőknek, irodalmároknak, a polgármestereknek, Bihar megye történelmi családjainak is a nyughelye. És mi történt vele Trianont követően? Felszámolták, Mihai Viteazul névre keresztelték át, egy történelmi magyar közterületet, és a megye és a város történelmétől idegen elnevezése lett ennek a régi magyar közterületnek. Az ő példáján láthatjuk, hogy miért fontos megőrizni a határon túli emlékeket. Ez nekünk, azt gondolom, anyaországi nemzedékeknek is egy nagyon-nagyon fontos kötelezettségünk. Rómer Flórist azért idéztem ide, mert lett egy terv, a kormányzatnak egy terve, 2015-ben a Kárpát-medencei magyar műemlékek megóvására, felújítására hozták létre; feladata még magyar vonatkozású épített örökség kutatása, dokumentálása. A terv megvalósítását a Teleki László Alapítvány végzi. Tehát ebből is látszik, hogy e tekintetben is Rómer Flóris nagyon fontos személyiség. De szeretnék néhány példát ideidézni, hogy mi az, ami nagyon láttatja azt, hogy a határon túlra került épített vagy művészeti alkotások milyen formában kerültek veszélybe az elmúlt időszakban. Látni kell, hogy amikor valamit lerombolnak, egy műemléket, az általában mindig tudatos, célja a valódi történelmi múlt elhomályosítása, elfeledésre ítélése, sokszor a helyükre új műemlék kerül új ideológiával. Reményik Sándor így írt erről: „Fekete erdő van közöttünk, / Keserű árok van közöttünk, / Ledöntött szobrok, elnémult harangok / Kísértenek közöttünk.” Így írt róla, hiszen ledöntött szobrok, megtépázott magyar múlt, ez jellemezte a Trianon után kialakult helyzetet a határon túl. Szeretném néhány műemlékre felhívni a figyelmet, amely nagyon fontos volt a magyar állam szempontjából. Az 1896. évi VIII. törvénycikk állított fel műemlékeket, millenniumi műemlékeket
