Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 2. csütörtök - 145. szám - Egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
317 gazdasági szektorokban, illetőleg egyes vagyongazdálkodási kérdésekben lazítsunk, és ezzel is segítsük a munkahelyek megtartását, új munkahelyek teremtését és a gazdaságélénkítés feladatát. Azt hiszem, hogy ebben mindannyian egyet tudunk érteni. Adódik a kérdés, hogy miért tettünk javaslatot a kivételes eljárásban történő tárgyalásra. Azért, mert az elmúlt időszakban érkeztek ezek a jelzések hozzánk. (10.20) Ezek olyan típusú módosítási szándékok, amelyek az adott szektoroknak tudnának segíteni. A kivételes eljárás feltételei rendelkezésre állnak, és azt gondoljuk, hogy a járvány elleni védekezésben nem tehetjük azt meg, hogy várunk az őszi ülésszakig, mert ezzel olyan időt veszítünk, ami jelen pillanatban a járvány elleni védekezéssel összefüggésben kifejezetten értékes idő, és mi arra teszünk javaslatot, hogy ne vesztegessük ezt az időt, hanem még most, a meghosszabbított tavaszi ülésszak lezárása előtt döntsön az Országgyűlés erről a törvénymódosításról. Ahogy említettem, több konkrét javaslatunk van. Ha megengedik, pár javaslatot röviden említenék. Az első a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása. Ez azt a célt szolgálja, hogy megjelenítse a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekkel kapcsolatos állami és önkormányzati feladatokat, és ezeket elválassza a gyakorlatban az általános sporteseményektől mind fogalomhasználatban, mind eljárási szempontból. Ezen kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események fő állami aktora a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter lesz. A többi esemény, tehát általánosságban a sportesemények pedig maradnak a sportpolitikáért felelős miniszter hatáskörében. Ezt a hatásköri szétválasztást javasolja a törvényjavaslat. Mi azt gondoljuk, kulcsfontosságú - nyilván amennyiben a járvány elleni védekezés ezt megengedi -, hogy a kiemelt nemzetközi sportesemények közül minél többet el tudjunk hozni hazánkba, Budapestre és a vidéki városokba is, mert ezek mind a turizmus, mind az ország sportdiplomáciai értékét, mind pedig a gazdaság teljesítményét növelik, hogy a nemzeti büszkeség dimenzióját ne is hozzam most ide, bár ez is kulcsfontosságú szempont a mi megítélésünk szerint. Van egy másik javaslatunk, és ez a cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. törvény módosítása, ez egy technikai jellegű módosítás. Az egységes kormányzati üzemeltetés megvalósítása érdekében szeretnénk törvényi szinten is rögzíteni, hogy a cégnyilvántartás mint a nemzeti adatvagyon szempontjából kiemelt nyilvántartás szintén az egységes kormányzati felhőben kerül üzemeltetésre. Nagyon komoly technológiai változások zajlanak a világban. Ezekre a technológiai változásokra a magyar államnak is fel kell készülnie, és egy olyan informatikafejlesztési rendszert vagy stratégiát kell végrehajtani, amelyben a kor technológiai vívmányainak megfelelően a kulcsfontosságú, stratégiai jelentőségű állami adatbázisok is XXI. századi körülményeknek megfelelően kerülnek tárolásra, illetőleg az adatok védelme is - a nemzeti szuverenitás szempontjait is figyelembe véve - biztosítható. Ezért fontos az, hogy a cégnyilvántartás mint kulcsfontosságú alapnyilvántartás adatait is a kormányzati felhőben tudjuk üzemeltetni. További javaslatunk a büntető törvénykönyv módosítása, ez is ehhez az előző témához kapcsolódik. A törvényjavaslat kiegészíti a nemzeti adatvagyon védelmét a Btk.-ban szabályozott nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény tényállásának módosításával. A hatályos tényállás csak azokat a cselekményeket rendeli büntetni, amelyek magával a nemzeti adatvagyonhoz tartozó adattal kapcsolatosak, és azt hozzáférhetetlenné teszik az adatkezelő előtt. A hozzáférhetőség azonban ugyanilyen sérelmet szenved akkor is, ha a nyers adatok hozzáférhetősége adott, de az adat feldolgozásáért felelős nyilvántartás nem üzemel, ezért a nyilvántartás működőképességére is szeretnénk ezt a Btk.-s tényállást kiterjeszteni. A további módosítási szándékunk a településkép védelméről szóló törvénnyel függ össze. Ez a része a törvényjavaslatnak a tegnapi törvényalkotási bizottsági ülésén is felmerült. Itt most szeretném egyértelművé tenni, hogy itt tulajdonképpen arról van szó, hogy 2016-ban került sor a településkép védelméről szóló törvény módosítására, amely tulajdonképpen a vizuális reklámhordozókra vonatkozóan fogadott el egy szigorúbb szabályozást, nyilván a tisztább városkép és a vizuális
