Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 1. szerda - 144. szám - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
274 OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 25-én tartott ülésén megtárgyalta a T/10993. irományszámú, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon a világ többi országához hasonlóan egyre nagyobb teret hódít a napból származó energia közvetlen energiatermelésre való felhasználása. A napenergia mindazonáltal továbbra is csak kisebb hányadát teszi ki a magyar megújulóáram-termelésnek, bár fejlődése töretlen. Az áramtermelés lényegében kizárólag a fotovillamosság elvén működő naperőművekből történik. Az áramtermelés mellett a napkollektorokkal való hőtermelés is jelen van az országban. A napenergia terjedése 2014-et követően felgyorsult mind a háztartási kiserőművek, mind a nagyobb napelemparkok tekintetében. A napelemek által termelt villamos energia kiugró mértékben nőtt Magyarországon, csaknem 124 százalékkal haladta meg az előző évit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2019-es előzetes energiastatisztikai adatai szerint. A koronavírus-járvány miatt bevezetett hazai és nemzetközi korlátozó intézkedések akadályozták az ellátási láncok zavartalan működését, a megújulóenergia-iparban például a naperőművek telepítéséhez nagy mennyiségben szükséges külföldi alapanyagok, panelek, inverterek, tartószerkezetek beszerzését. A naperőművekhez szükséges panelek gyártása legnagyobbrészt Kínában zajlik. A gyárak ott is leálltak hosszabb-rövidebb ideig, ellátási problémákat okozva ezzel a beszállítóknak, amelyek így nem tudták teljesíteni kötelezettségeiket. A beruházások a beszállítói gondok miatt a világ minden pontján több hónapos csúszást szenvedhetnek el. De nemcsak a panelek miatt szenvedhetnek késedelmet a beruházások, hanem az építkezéshez szükséges egyéb alapanyagok miatt is. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a törvényjavaslat kapcsán érintett projektek nem kapnának lehetőséget a határidő hosszabbítására, úgy várhatóan a beruházást megvalósító vállalkozások jelentős része megszűnik, munkahelyek megszűnését okozva és családok megélhetését veszélyeztetve ezzel. A kormány célja ezzel szemben a munkahelyek megőrzése, és legalább annyi munkahely teremtése, amennyi a koronavírus-járvány következtében megszűnt. A törvényjavaslat elfogadásával segítséget kapnak a magyar megújulóenergia-ipar azon projektjei, amelyek a naperőművek létesítésében fontos szerepet vállalnak. Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Bánki Erik tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Bánki Erik képviselő urat mint előterjesztőt, hogy kíván-e most a vita elején szólni. (Bánki Erik jelzésére:) Nem, jelzi, majd csak a zárszóban. Köszönöm szépen. Megkérdezem Kaderják Péter államtitkár urat, hogy a kormány részéről kíván-e most felszólalni. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr! Tájékoztatom, hogy 15 perc az időkerete, és a zárszóban a fennmaradó időkeret áll majd rendelkezésére. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem Bánki Erik országgyűlési képviselő úrnak a naperőműves beruházások megvalósíthatóságára irányuló erőfeszítéseit és a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés számára. A koronavírus-járvány ugyanis valóban több tucat érintett beruházást sodort veszélybe, mivel az előkészített és kivitelezéseket már megkezdett projektek befejezését, az energiatermelés megkezdését akadályozta meg.
