Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 1. szerda - 144. szám - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénynek az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az ö... - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
257 ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem először az előterjesztőt, Bodó Sándor államtitkár urat, kíván-e most szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most képviselői felszólalás következik, Balczó Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselője szólhat. Parancsoljon! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Egy rendkívül szerteágazó szakmai törvényről van szó, hatályos irányelveket kíván nagyon helyesen egy kódexben összefoglalni, de nemcsak összefoglal, hanem a változásokat átvezetve megújítja. Az általános vita óta is kértem szakértői véleményeket, többet, mert valóban annyira szerteágazó, hogy nem hiszem, hogy van egy szakember, aki valamennyit átlátja. Ezek a vélemények egyöntetűen azt erősítették meg, hogy ez egy pozitív irányú elmozdulás mind versenyjogi szempontból és elsősorban fogyasztóvédelmi szempontból. Ami aggály elhangzott, ami egyébként itt az általános vitában is ellenzéki oldalról felmerült, hogy vajon - kérdésként hangzik - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság milyen módon kap esetleg további jogosítványokat. Tudjuk azt - nem akarom itt indokolni -, hogy az ellenzéki pártoknak megvan a maguk kritikája azzal kapcsolatban, hogy ez a szervezet hogyan működik, de végül is az a végső álláspontunk: az, hogy adott esetben egy intézmény visszaélhet egy lehetőséggel, nem lehet akadálya annak, hogy egy egyébként rendkívül széles területen pozitív változást hozó jogszabályt ne támogassunk. Ilyen alapon tudnék példákat mondani, de nem akarok, el tudjuk képzelni, hogy hány helyen lehetne. Egy fegyveres testület egy tagja adott esetben a szomszédjával vitába keveredve fegyvert használ, és akkor azt mondjuk, hogy ez olyan visszaélés, hogy meg kell fontolni, hogy ezt a fegyverhasználati jogot megadjuk-e. Tehát egy kicsit hasonló a helyzet, hogy az ok nem elegendő ahhoz, hogy egy egyébként minden tekintetben pozitív változást hozó, egy szerteágazó területet lefedő kódexet ne támogatnánk. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselők! Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. Államtitkár úr kíván-e reflektálni? (Jelzésre:) Parancsoljon! Bocsánat, mielőtt megadom a szót, kötelességem elmondani, hogy a vitát lezárom. Parancsoljon! BODÓ SÁNDOR innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek, Urak! Valóban így van, ahogy a bizottsági, illetve a képviselői hozzászólásban elhangzott, hogy egy nagyon átfogó, szerteágazó tervezetet tárgyalt úgy a bizottság, mint a parlament. Ebben a helyzetben kétségtelen tény, hogy olyan területtel van dolgunk, aminek az egységes szabályozással történő rendbetétele, azt gondolom, napi igény volt. Az, hogy ebből ki milyen későbbi következtetést vonhat le, talán eltér a mai tárgyalási tematikánktól. De rátérve a konkrét módosítással kapcsolatos véleményre, azt kell mondjam, hogy időben teljesen helyes és jogos, hogy itt járunk már. Itt kell járjunk, hiszen a 2018. év végén fogadta el a korábbi hírközlési keretszabályozást fölülvizsgáló és újraszabályozó irányelvet, a hírközlési kódexet az Európai Parlament, és a tagállamoknak 2020. december 21-éig kell átültetniük a nemzeti jogrendszerükbe. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat elsődleges célja tehát, hogy ennek a jogharmonizációs kötelezettségnek Magyarország is tegyen eleget. A hírközlési kódex átfogó módosításokat tartalmaz, ahogy hallottuk a korábbi véleményeket. A módosítások a kódex szabályozási célkitűzésének megfelelően a szolgáltatók közötti verseny erősítése, a beruházások ösztönzése, a fogyasztói jogok erősítése érdekében érintik a szabályozás szinte minden főbb elemét, a végfelhasználói jogokat, a spektrumgazdálkodást, a piacelemzési
