Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak

2020. július 1. szerda - 144. szám - A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítványról, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentésekről és az összegző... - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:

244 Gondolják el, képviselőtársaim, az átalakításról szóló tárgyalás egyébként a felsőoktatásban

mindenütt már hónapok, van, ahol évek óta zajlik, és önök most kimondják az ítéletet, és azt várják

el egy felsőoktatási intézménytől, hogy szeptember 1-jétől egy új modellben kezdjen el működni. Ez

nyilvánvalóan képtelenség, ezt lehetetlen így megcsinálni; nem méltó a magyar felsőoktatás egyik

intézményéhez sem, az SZFE-hez sem. Tehát ez elfogadhatatlan. Mi azt javasoltuk tehát, hogy legalább toljuk ki egy évvel ennek a javaslatnak a hatálybalépését,

abban a reményben is, hogy ez az egy év arra is alkalmas lehet, hogy a tapasztalatok alapján esetleg

korrigáljunk ezen a koncepción, ezen a jogszabályon, mint ahogy ez megtörténik egyébként majd a

következő törvényjavaslatban a korábban elfogadott rendelkezések kapcsán, hogy itt is mód legyen arra, hogy egy picit még átgondolja a kormány és a parlamenti többség azt, hogy mit akar. A második javaslatunk arra irányult, hiszen érzékeljük, hogy itt nem egyszerűen egy

átalakulásról van szó, hanem van, vagy - fogalmazzak udvariasan - felmerül az a háttérszándék is,

amit a minisztérium képviselői általában tagadnak, ugyanakkor a jobboldali sajtó és az ebben

nyilatkozó jobboldali közszereplők egyáltalán nem titkolnak, hogy a szándék az, hogy ezt az

egyetemet lefejezzék, hogy olyan vezetést állítsanak az élére az alapítvány kuratóriumán keresztül,

amelyik egy teljesen más pályára rakja ezt az egyetemet, hogy finoman fogalmazzak, mondtam az

előbb is, hogy lelökje arról a megbecsült és tiszteletreméltó pályáról, amin az elmúlt időszakban volt. (15.00) A minisztérium nem hajlandó kinevezni az egyetem szenátusa által támogatott rektort, most már

több mint fél éve. Nem hajlandóak elfogadni azt a rektort, akiben az egyetem közössége bízik. Ez

nyilvánvalóan az egyetemi autonómia semmibevétele. Most pedig az történik, hogy kikerül a

minisztérium alól, átkerül a kuratóriumhoz a rektorkinevezés joga. A kormány mossa a kezeit, majd

elvégzik az odaküldött strómanok azt a feladatot, amire a kormány nem volt elég bátor. Ezért azt javasoltuk a Törvényalkotási bizottság ülésén, hogy a rektorkinevezés joga itt kivételes

módon maradjon a szenátusnál. Egyébként mi elvileg is ezzel értenénk általában egyet, de ebben az

egy konkrét esetben a dolog politikai érzékenysége okán ezt tartjuk szükségesnek. Megint csak azt tudom mondani, hogy ha tévedünk és nincsenek önöknek hátsó szándékaik, nem

az a szándékuk, hogy komisszárt küldjenek ennek az egyetemnek az élére, akkor támogassák a

javaslatunkat, és akkor majd a szenátus által támogatott s az intézmény közössége által is elfogadott vezető kerülhet ennek az intézménynek az élére. Végül a harmadik javaslatunkban azt javasoltuk, hogy ne adja át az állam a fenntartói jogokat

teljes mértékben az alapítvány kuratóriumának, mert bár látszólag ez az egyetem autonómiáját

növeli, de ez nem igaz, ez a kuratórium autonómiáját növeli, és ellenőrizhetetlenné teszi azt, hogy a

kuratórium milyen döntéseket milyen elvek alapján hoz meg. Maradjon meg az állami felelősség,

lehessen itt interpellálni államtitkár urat vagy miniszter urat, hogy hogyan bánnak ezzel az

egyetemmel, és ne fantomokkal kelljen vitatkozni. Sajnálatos módon mindhárom javaslatot

elutasították, de mi azt kérjük, hogy a parlament mégis támogassa ezeket. Volt azonban még egy javaslat a Törvényalkotási bizottság ülésén, amelyet kormánypárti

képviselők nyújtottak be és a kormány támogatott. Ez egy rendkívül veszélyes javaslat. Azt

javasolják ugyanis, hogy az alapítvány elnevezéséből kerüljön ki az, hogy ez az egyetemért működő

alapítvány, és csak „Színház- és Filmművészetért Alapítvány” néven fusson. Ez számunkra azt

sugallja, hogy azt a vagyont, amit az alapítvány megkap, önök nem a Színház- és Filmművészeti

Egyetem érdekében kívánják felhasználni, hanem más célokra, nem tudjuk kinek, nem tudjuk milyen

célokra kívánják ezt a vagyont átadni. Azt kell mondanom, hogy ez teljességgel elfogadhatatlan, nem

lehet támogatni ezt a típusú javaslatot. Végül hadd mondjam el - még szintén a bizottsági ülések krónikájához tartozik -, hogy szégyenletes, azt nem mondom, hogy példa nélküli, de demokratikus parlamentekben elfogadhatatlan volt az a gyakorlat, hogy a minisztériumot képviselő államtitkár a legalapvetőbb