Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. július 1. szerda - 144. szám - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - NYITRAI ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
227 Én azt kérem az igazságügyi kormányzattól, hogy kérje be az adatokat, akár a bíróságoktól, hogy hány olyan eset volt, amikor vagy megalapozatlan volt, vagy egyáltalán nem olyan mértékű volt, és egy komoly gazdasági eredményt felmutató céget azért helyeznek egy ilyen, a gazdasági életben rendkívül hátrányos tortúra alá, mert egyszerűen valakik valamiben nem tudtak megegyezni, hogy valaki a gazdasági életben bosszút akart állni. Úgyhogy én azt javaslom, hogy akkor lehessen igenis felszámolási igényt beterjeszteni, ha ezzel párhuzamosan fizetési meghagyás vagy per útján is érvényesíti az igényét, azaz komolyan kifejezi azt, hogy neki a követelése valós. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő felszólaló a Fidesz képviselőcsoportjából Nyitrai Zsolt képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Nagyon röviden fogok hozzászólni a javaslathoz, ami a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítását hozza, és igazából ezt a módosítást az élet és az eddigi gyakorlati eljárási tapasztalatok indokolták. Előremutatónak tartom mindenképpen azt a javaslatot, a törvényjavaslat módosításának valamifajta szellemiségét, amely azt célozza, hogy adjunk nagyobb esélyt a párbeszédnek, adjunk nagyobb esélyt a kompromisszumoknak, legyen lehetőség mind a csődeljárásban, mind pedig a felszámolási eljárásban a kapcsolattartásnak az egyszerűsítésére, és nyilván itt az elérni kívánt cél az, hogy a gyakorlatban, a mindennapokban növekedjen majd a különböző egyezségkötések száma. Ezért ez a javaslat megteremti a lehetőséget, megadja az időt a mindennapokban az egyezségi javaslat kidolgozására, az első egyezségi tárgyalás megtartásának a határidejét meghosszabbítja, valamint lehetőséget ad arra is, hogy az adós az egyezségi javaslatát több alkalommal is átdolgozza. Fontos gazdaságpolitikai célt támaszt alá az is, hogy a kormány, a végrehajtó hatalom számára rugalmasabb lehetőségek, eljárási keretek álljanak rendelkezésre akkor, amikor kormányzati intézkedéseket össze kell hangolnia különböző vállalatmentő megoldások kialakítására. (13.50) Én ezeket mind-mind olyan tapasztalatoknak tartom az eljárás tekintetében, amelyek indokolják ezt a típusú módosítást, hogy ezek a dolgok a jövőben gördülékenyebben tudjanak előremenni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló az MSZP képviselőcsoportjából Szakács László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Visszaemlékszem a vitára, ahol az éppen akkor az államtitkár urat helyettesítő államtitkár a válaszát is spontán módon - ugye, megírta - megírt szövegből olvasta föl, ennyire lehetett nyilvánvalóan látni, hogy mi mire fogunk rámutatni ezen törvény kapcsán. Kezdjük az elejéről: a felszámolási eljárásban, csődeljárásban nyilvánvalóan nem a gyorsaság meg az egyszerűség a fontos, és amit önök egyébként az eljárás megkönnyítésének láthatnak, annak van egy másik oldala, ahol azt mondjuk, hogy azért egy blokkoló kisebbséget sokkal könnyebb egy hitelezői választmányban összehozni. Ez egy veszélye lesz ennek a törvényjavaslatnak, egymás között szólva: bár ez volna a legnagyobb veszélye ennek a törvényjavaslatnak! De látjuk, hogy önök ezt összemadzagolták, a stratégiailag fontos, nyilvánvalóan a közszolgáltatásokat, közösségi szolgáltatásokat ellátó, valószínűleg ezek lehetnek majd azok a társaságok, cégek, amelyeknek a csődeljárására külön szabályokat alkotnak majd. Erre azt mondtam
