Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Székely Sándor (független) – miniszterelnöknek - „Mikor adnak pénzt az embereknek?” címmel - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK: - SZÉKELY SÁNDOR (független): - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1880 ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök úr! ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Azon gondolkodom, hogy én nem voltam itt a megelőző percekben, vagy ön nem volt itt. Ezt a kérdést most negyedszer fogjuk megbeszélni, amely arról szól, hogy mi a kormány gazdasági válságkezelési stratégiája. Önök folyamatosan arról beszélnek, hogy pénzt kellene osztani munkafedezet nélkül, mi pedig folyamatosan arról beszélünk, hogy munkahelyeket fogunk teremteni, ahol az emberek megkereshetik azt a jövedelmet, amire a megélhetésükhöz nekik és a családjuknak szükségük van; az egyik arra visz, a másik erre visz. Hiába kérdezik meg tőlem tízszer, hogy miért nem arra megyünk, ha mi nem segélyalapú gazdaságot akarunk, hanem munkaalapú gazdaságot. Mi ebbe az irányba fogunk menni, és lehet, hogy talán túlzásnak tűnik a részemről, de mégis arra kérem önt, hogy habár nem értünk egyet, és ön láthatóan inkább segélyeket akar osztogatni, mi pedig munkahelyeket akarunk létrehozni, mégis, ha teheti, támogassa a mi gazdaságpolitikánkat és válságkezelő megoldásainkat. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Megköszönöm miniszterelnök úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Parancsoljon! SZÉKELY SÁNDOR (független): Miniszterelnök úr, sajnos azt kell hogy mondjam, hogy ezt nagyon nehezen tudnám megtenni, hiszen ön egy olyan kormánynak a miniszterelnöke, aki az elmúlt tíz évben itt dolgozott, és azt érte el, hogy a tűzoltóknak hétvégenként villanyt kell szerelni, az ápolónőknek három műszakban kell dolgozni, a tanárnőknek pedig takarítani kell menni hétvégén, hogy el tudják látni a családtagjaikat, tudják fizetni a költségeiket. Én ezért kérdeztem, nem a járványhoz kapcsolódóan, hanem hogy egyáltalán mikor lesz ebben az országban - ön mit gondol arról, hogy mikor érjük el azt -, hogy az emberek normális munkáért normális béreket tudnak kapni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg miniszterelnök urat. Miniszterelnök úr, öné a szó. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Ön nem ma kezdte a szakmát. Egy impozáns listát tudnék ismertetni, hogy mikor, melyik pártban fordult meg. De ezt most nem gúnyolódásból mondom, hanem azért mondom, mert ez egy tényszerű kérdés, hogy ön végig tudta követni az elmúlt 15-20 év gazdaságpolitikai vitáit, kétségkívül a baloldali kormányokat támogató emberként. De talán a pártszimpátiát az az egyszerű tény mégiscsak felülírhatná, hogy 2010-ben, amikor az ön által is támogatott kormányok átadták a kormányzati hatalmat, akkor Magyarországon a munkanélküliség 12 százalék volt. A mostani koronavírus-járványt megelőzően pedig Magyarországon a munkanélküliség 3,3 százalék volt. Ez elég evidens különbség, és legalább azt az alapot megteremti a számunkra, hogy hadd hihessük és hadd próbáljuk azzal a módszerrel orvosolni a gazdasági válságot, amit az elmúlt tíz évben tettünk, és a munkanélküliségi adatokból kitűnően sikeresen tettük. Nincs okunk, hogy változtassunk a munkaalapú gazdaság felépítését célul kitűző politikánkon. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
