Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
931 maradjon! Habony úr telefonált Londonból, hogy nem kell megegyezni az ellenzékkel, nem kell kompromisszumra törekedni, lehetetlen feltételeket kell támasztani, mert majd jól néz ki a 2022-es óriásplakátokon. (Kunhalmi Ágnes: Így van! Aljas!) Ez az önök szintje, így gondolkodnak az országról. Csak a hatalom számít a Fidesznek, nem az ország és nem az emberek egészsége. Mi a helyzet? Tisztelt Ház! Nem vitatható, hogy valóban, ma Magyarországon, sőt az egész világon különleges helyzet van, a koronavírus-járvány régóta nem látott kihívások elé állítja Magyarországot és a magyar polgárokat, átalakítja mindannyiunk életét, és veszélyt jelent mindannyiunknak. Szóljanak majd a miniszterelnök úrnak, hogy a hozzá hasonlókra és a valóban fiatalokra is, ezt a tiszti főorvos asszony ma elmondta, a miniszterelnök úr másképp gondolja, nem szeretném, ha veszélyeztetné az egészségét, mert azt hiszi, hogy a fiatalabbakra nem veszélyes a koronavírus. Ilyen rendkívüli helyzetben valóban szükség van arra, hogy a mindenkori kormány rendkívüli intézkedéseket tegyen, akár olyanokat is, amik kívül vannak az egyébként megszokott jogrenden. Szükség lehet olyan szabályozásra, és nem mondom el őket újra, mint az iskolák bezárása, mint az üzletek nyitvatartásának korlátozása, a határok lezárása, és így tovább. A Demokratikus Koalíció nemcsak támogatja ezeket az intézkedéseket, többet sürgettünk, javasoltunk is. Ha az elmúlt időszakban - és ezt önök is mondták, ebben egyetértünk -, ha az elmúlt időszakban bíráltuk a kormányt, az valóban azért volt, mert számos intézkedést túl lassan és túl erőtlenül vezetett be. Éppen ezért, ha ahhoz kérne a kormány megerősítést, hogy hagyjuk jóvá az eddig meghozott rendeleteket, ezt megkapná tőlünk, megkapná a többi ellenzéki párttól is, ezen az alapon lehetne nemzeti egyetértést teremteni. Ugyanakkor azonban van egy szigorú feltétel a rendkívüli jogrendeknél. Minden jogállamban, majdnem mindben, így Magyarországon is alkotmányos szabályok korlátozzák azt, hogy ilyen rendkívüli helyzetben mit tehet a kormány. (15.30) Ma az Európai Unió 16 jogállamában van valamilyen rendkívüli helyzet, ezek mindegyike időhöz kötött, még a Fidesz által emlegetett Nagy-Britannia esetében is. Ott az önök barátja, az Egyesült Királyságot a brexit katasztrófájába hajtó miniszterelnök ugyan megpróbálkozott egy időkorlát nélküli jogrenddel, de elmesélte neki az ellenzék meg a saját kormánypárti képviselői, hogy ez nem járja demokráciában. Az elmúlt tíz év ráadásul bebizonyította azt… Önök azt mondják, hogy nem baj, mert majd megszünteti a kormány, ha úgy gondolja. Na, hát az elmúlt tíz év egy dolgot biztosan bebizonyított: az Orbán-kormány az egyszer megszerzett hatalomról önként soha nem mond le. Ezt látjuk, egy példát kell csak mondanom önöknek: bevándorlás által okozott rendkívüli helyzet, ezt mondvacsinált indokokkal vagy akár indok nélkül hosszabbítgatják, én már nem is tudom, hány éve. Mi a helyzet tehát az alkotmányossággal? Tudják jól, hogy nem vagyunk nagy hívei a jelenlegi Alaptörvénynek, az elfogadás módját, a szövegezését és számos mást, számos részletét elfogadhatatlannak tartjuk, de ezek a ma hatályos szabályok, amelyek kötelezőek, és különösen elvárható lenne a Fidesztől és a KDNP-től, amely márványba vésett remekműként ünnepelte az Alaptörvényt, hogy betartsa a szabályait. Márpedig az Alaptörvény nagyon világosan megteremti a kormány intézkedéseinek a törvényhozási, parlamenti kontrollját rendkívüli helyzetben is. Az 53. § ugyanis azt mondja - bocsánat, nem paragrafus, csúnyát mondok, cikk, mert úgy elegánsabb (Selmeczi Gabriella közbeszól.) -, azt mondja ebben az alapizében, hogy egyébként hogyha benyújt ilyet a… - tehát a kormány mindent megtehet, vagy majdnem mindent, ami a járvánnyal szembeni védekezéshez szükséges, ennek azonban van két korlátja: az egyik korlát arra vonatkozik, hogy 15 napon belül felhatalmazást kell kérni a rendeleteihez a parlamenttől, a másik korlát pedig egyébként arra vonatkozik, hogy egy külön sarkalatos törvényben - gyengébbek kedvéért ezt úgy hívják, hogy katasztrófavédelmi törvény - meg van határozva, hogy milyen tárgykörökben alkothat a kormány rendeletet.
