Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
914 bármely, a Covid-19-fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó humán járvánnyal összefüggésben vagy ilyen okból nem ülésezik. A felhatalmazás sem időbeliségét, sem pedig tárgyát tekintve nem korlátlan, hanem csupán a veszélyhelyzet megszűnéséig biztosított. (14.10) A javaslat pedig egyértelművé teszi, hogy a döntés bármikor visszavonható. Az Országgyűlésnek a soron következő határozatképes ülésein a fenti konstrukció alapján a felhatalmazás fenntartásáról nem szükséges döntenie, döntés csupán a felhatalmazás visszavonásának az igénye esetén szükséges. Az Országgyűlésnek pedig lehetősége van arra is, hogy csupán a kormány által hozott egyes intézkedések tekintetében vonja vissza a felhatalmazását. Figyelemmel arra, hogy az Országgyűlés által meghatározott intézkedési és normaalkotási keretek szélesek, a javaslat előírja, hogy a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében megtett intézkedésekről rendszeresen az Országgyűlés ülésén, annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére rendszeres tájékoztatást adjon. A magyar nemzet politikai bölcsessége, államszervező ereje mindig, a legnehezebb viszonyok között is meg tudta találni a módját, hogy miképpen merítsen erőt alkotmányos identitásából. Hinni szeretném, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadásával a nemzet politikai bölcsessége nyilvánul meg, hogy a nemzet életösztöne sugallja, hogy érvényesítsük a jelen esetben nélkülözhetetlen primum vivere, deinde philosophare elvét, vagyis hogy előbb teremtsük meg az élet lehetőségét, és csak azután vitatkozzunk. Tisztelt Ház! Szólnom kell a törvényjavaslat választásokat érintő rendelkezéseiről is. Az Alaptörvény alapján a képviselő-testület kimondhatja feloszlását. A javaslat szerinti szabály zárt időintervallumban átmenetileg kimondja, hogy a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. Ez az eset vonatkozik arra is, amikor a katasztrófavédelmi törvény alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. A választási és népszavazási eljárások során a közvetlenség alaptörvényi elvének érvényesüléseként valamennyi választópolgár személyes részvétele volna szükséges. Könnyen belátható, hogy ez a humán járvány megelőzését, illetve következményeinek elhárítását súlyosan veszélyeztetné. Csak utalok arra, hogy milyen értetlenség fogadta szerte Európában azt, hogy a francia helyhatósági választások első fordulóját ebben a helyzetben is megtartották. Tekintettel arra, hogy sem a választási, sem pedig a népszavazási eljárásról szóló törvények veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat nem tartalmaznak, szükséges itt rendelkezni arról, hogy a veszélyhelyzet idején az ilyen eljárási határidők megszakadjanak. Ugyancsak szükséges arról is rendelkezni, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt időközi választás vagy népszavazás nem tartható. Az így elmaradt választás, illetve népszavazás időpontját azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül ki kell tűzni. Aki azt állítja, hogy ezek a rendelkezések szükségtelen, illetve aránytalan korlátozásokat jelentenek, egyúttal azt is kívánja, hogy az állam az ajánlások gyűjtése, valamint a szavazás során a választópolgárokat súlyos fertőzésveszélynek tegye ki. Ez megbocsáthatatlan felelőtlenség volna. Ismét hangsúlyozom, hogy az előbb ismertetett rendelkezések kizárólag a veszélyhelyzet idejére és kizárólag az időközi választásokra és a népszavazásokra vonatkoznak. Az Alaptörvény 2. cikke azt rögzíti, idézem: „Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.” A 35. cikk pedig azt mondja ki, hogy „A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani.” Olcsó, otromba és ordas hazugság tehát azt állítani, hogy a jövőben nem lesznek választások Magyarországon.
