Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
893 előterjesztést én azért nem minősíteném, mert ebben a fővárosi csatározásban a Jobbik mint nemzeti néppárt nem vesz részt. Én azt szeretném kérni, hogy abban az esetben tudjuk ezt támogatni, hogyha gyakorlatilag itt egy olyan helyzet alakul ki a fővárossal egyeztetve, amelyet annak az alapelvnek a biztosításával hoznak meg, amihez a Jobbik nevében viszont ragaszkodunk - már csak azért is, mert van egy közjogi csomagunk, amelynek szerves része az, hogy a helyi és a regionális önkormányzatok szerepét sokkal jobban meg kell erősíteni a jelenlegi, nagyon sokszor kiüresedett hatásköreikhez képest -, hogy annak az önkormányzatnak, amelynek a területén működik egy színház, mindenképpen legyen valamilyen fajtájú beleszólása az intézményvezető kinevezésébe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kunhalmi Ágnes képviselő asszony után Gyurcsány Ferenc képviselő úr következik; őt Csárdi Antal képviselő úr követi. Most tehát az MSZP vezérszónoka, Kunhalmi Ágnes jön. Parancsoljon! KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Először is engedjék meg, hogy megelégedésünket fejezzem ki az iránt, hogy az előadóművészek bekerültek azok közé, akik a koronavírus miatt problémákkal küszködnek, hiszen egyéni vállalkozóként először és hirtelen sújtotta őket ez a probléma. Viszont azt szeretném mondani, hogy a most meghozott intézkedések mellett szeretnénk további intézkedéseket kérni, hiszen Hiller István képviselőtársammal mi voltunk azok, akik először az országban felhívtuk az előadóművészek sanyarú helyzetére a figyelmet. A másik két javaslatunk, amiket szeretnénk, ha nyitott fülekre találna önöknél: egyrészt a Nemzeti Kulturális Alapot nyissák meg erre a célra, és egy külön alapot hozzanak létre. Akik igazolni tudják, hogy milyen előadásaik maradnak el, azokat segítsék meg külön, célzottan, egy szakmai testület vezetésével. És az üres hanghordozók jogdíjának 25 százalékos elengedése is kívánatos lenne jelen pillanatban. Amennyiben ezt elfogadják, azt nagy tisztelettel vennék, nem mi, hanem az érintettek. De most térjünk rá a színháztörvényre! A parlament előtt lévő rövid, mindössze öt paragrafusból álló törvényjavaslat egy korábbi törvényalkotás folytatása. 2019 decemberében az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről és az egyes kulturális törvények módosításáról szóló CXXIV. törvényt, amellyel bevezette a közös működtetés intézményét. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy mi ennek a változtatásnak a tartalma, amit a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat alapján mindenki világosan láthat. A törvényjavaslat 1. §-ából kitűnik, hogy a közös működtetés lényegében a miniszter széles körű hatalmát eredményezi a színházak felett. Amennyiben ugyanis az önkormányzati fenntartású színházat az önkormányzat és a minisztérium megállapodása alapján teljes mértékben a központi költségvetés finanszírozza, a vezető állásúakkal kapcsolatos alapvető munkáltatói jogok a minisztert illetik meg. (10.50) A 2. § fogalmazza meg azt, hogy melyek ezek a jogosítványok, a 3. § szerint e jogosítványok a már hivatalban lévő vezetők esetében is a miniszter kezében összpontosulnak, nyilvánvalóan a kinevezés, illetőleg a megbízatás kivételével, amelyek a korábbi kormányzati kommunikációból lényegében hiányoztak. Felmerül a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy miért most kerül e törvényjavaslat a parlament elé. A válasz erre nagy valószínűséggel az, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzetben most nem nyílik lehetőség olyan tüntetés megszervezésére, amelyet 2019. december 9-én, a kormányzati elképzelés nyilvánosságra hozatalát követően szerveztek meg. Ezen a megmozduláson több ezren vettek részt Budapesten, művészek, fiatalok, alkotók és mások, a felszólalók között pedig ott volt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is.
