Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
884 1949 elejétől már a domonkos nővérek zárdájában rejtőzött, még ezután is kitartott. Beadta indulási kérelmét a ’49-es választásokon is, de már csak a május 15-ei szavazásra mert elmenni, utána Ausztriába szökött júniusban. Slachta Margit 1974. január 6-án, a Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el Buffalóban. A vészkorszak alatti zsidómentő tevékenysége miatt 1985-ben Izrael a világ igazainak sorába emelte, 1995-ben a Magyar Köztársaság Bátorság Érdemjelével tüntették ki, 2010 óta az Árpád híd és a Margit híd közötti szakaszt, a budai alsó rakparti szakaszt őróla nevezték el. Mit tanulhatunk, és milyen példát vehetünk az első női képviselő asszonyról? Az igazságért harcolni, küzdeni nemes eszközökkel, a magyar nemzetet és a keresztény értékeket védeni mindenáron. Ha baj van, ha tragédia következik be, bármilyen is, nem széthúzni kell, hanem összefogni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Néhány női képviselő asszony is itt méltósággal viselhetné a kudarcot, tanulhatna tőle, hogy nem hisztizni, balhézni, ordibálni, rágalmazni kell, hanem sokkal inkább tisztességes munkával kiállni a nemzetért. Isten nyugosztalja Slachta Margitot! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük szépen. Rétvári Bence államtitkár úr, parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az első nemzetgyűlés női országgyűlési képviselője valóban Slachta Margit volt. Talán beszédes, hogy az első női parlamenti képviselőnk kereszténydemokrata politikai családból érkezett, nem a magát progresszívnek, haladónak mondó baloldalból, hanem kereszténydemokrata oldalról érkezett. Nagyon harcos képviselő asszony volt, hiszen ’45 előtt a nácikkal szemben küzdött és a zsidókat mentette, ’45 után pedig a kommunistákkal szemben küzdött, és ezért magát kellett mentenie, hogy életben maradhasson. A felebaráti szeretet és az önzetlen segítségnyújtás volt az, ami meghatározta a tevékenységét, úgy is, mint nővér, és úgy is, mint politikus. Lázadó volt, hiszen a kereszténység nevében, a keresztény hit tanítása szerint lázadt a diktatúrák ellen, legyenek azok náci vagy kommunista diktatúrák, de nem azokkal az eszközökkel, amelyekre képviselő úr is utalt, nem odaláncolta magát, nem az arcát festette ki, nem rítt ki a többiek közül, hanem belső meggyőződéssel, a gondolatai, a szavai, a tettei voltak azok, amelyekkel lázadt a diktatúrák és az elnyomás ellen. Ebből is látható, hogy az antiszemitizmus ellen és a kommunizmus ellen is a leghatékonyabb fegyver a kereszténység, az erős keresztény hit, az erős keresztény meggyőződés, hiszen ez volt az, ami erőt adott neki is zsidó honfitársaink mentésére, erőt adott a közéletben is a két diktatúrával szembeni fellépésre. Ennek az alapja minden esetben a XX. században is az erős keresztény hit lehetett. Így tudott ő is ellenállni, és mindvégig hű maradt az elveihez, sohasem adta fel őket, amíg tudott, addig küzdött érte, talán azért is, mert mint ahogy említettem is, rendtagként, elkötelezettként Isten szolgálatában, még több erőt érzett magában, és ezért tudott még inkább bátran harcolni itt a parlamentben is. Egy idézetet hadd mondjak én is Slachta Margittól: „Merd ezekben a halálosan komoly időkben szívedből kiűzni a közönyt, a szeretetlenséget és a gyűlöletet.” Ez a mondat szerintem ma is aktuális, amikor ellenzéki képviselőtársaink azt mondják, hogy azért nem támogatják a kormánynak a veszélyhelyzetre vonatkozó javaslatát, mert a szívükben nincsen bizalom a kormányzat irányában. Vannak olyan komoly idők, amikor a nemzet sorsát kell mindenkinek szem előtt tartania. Ráadásul itt a mai napon is logikai bukfencektől hemzsegő, rendkívül kínos magyarázkodást hallottunk az ellenzék részéről, hogy tegnap miért nem szavazták meg azt, hogy ma szavazhasson itt a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Teljes logikai bukfenc, ha azt mondják, hogy azért nem járultak hozzá a házszabálytól való eltéréshez, magyarul, ahhoz, hogy ma szavazhassunk erről a kérdésről, mert önök a végidőpontját nem találják helyesnek ennek a javaslatnak. A javaslatban az szerepel, hogy a veszélyhelyzet
