Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 16. hétfő - 112. szám - Gyopáros Alpár (Fidesz) - az agrárminiszternek - „A méhészeti támogatások hazánkban kompenzálják-e a jövedelmezőség csökkenését? Elegendő-e a támogatás mértéke a méhtartási kedv fenntartásához? A Méhészeti Nemzeti Program mellett igényelhető-e egyéb ... - ELNÖK: - GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): - ELNÖK:
730 Gyopáros Alpár (Fidesz) - az agrárminiszternek - „A méhészeti támogatások hazánkban kompenzálják-e a jövedelmezőség csökkenését? Elegendő-e a támogatás mértéke a méhtartási kedv fenntartásához? A Méhészeti Nemzeti Program mellett igényelhető-e egyéb támogatás a magyar méhgazdák számára?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Gyopáros Alpár képviselő úr, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az agrárminiszternek: „A méhészeti támogatások hazánkban kompenzálják-e a jövedelmezőség csökkenését? Elegendő-e a támogatás mértéke a méhtartási kedv fenntartásához? A Méhészeti Nemzeti Program mellett igényelhető-e egyéb támogatás a magyar méhgazdák számára?” címmel. Gyopáros Alpár képviselő úré a szó. Parancsoljon! GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt szeretném minden tiszteletemet kifejezni azok előtt, akik ma helytállnak a frontokon, az egészségügyben, a rendvédelemben, kereskedelemben, kiskereskedelemben, de minden termelő szektorban, így az agráriumban dolgozók előtt is, hogy az élelmiszer-ellátás biztonságos maradhasson. Nos, tisztelt miniszter úr, a klímaváltozás az éghajlati rendszer összetett, egymásra épülő folyamatainak és kölcsönhatásainak átalakulását jelenti, éppen ezért tesz meg Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy a Jóisten által adott természetet óvjuk és védjük. Fontos, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem cselekszünk is, nemcsak a meghirdetett zöldprogrammal, hanem mellette más apró dolgokkal is, ami nemcsak a természetet védi, de jelen példa által a méhészgazdáknak is segítséget nyújtunk. Nem túlzás kijelenteni, hogy a méhek nélkül nincs élet. Földünk globális tápláléklánca alapvetően a méhek és egyéb beporzók tevékenységén alapul, mind az állatvilág, mind mi, emberek képtelenek lennénk túlélni a méhek nélküli világot. A jelenlegi méhállományt fenn kell tartanunk, támogatási rendszerrel ösztönözni a méhtartási kedvet. Jelenleg 20 ezer méhész dolgozik az országban, a fogyasztással ellentétben a termelésben mi, magyarok nagyhatalom vagyunk, az Unió méztermelésének 10 százalékát mi adjuk. Az úgynevezett méhsűrűség nálunk a legmagasabb nemcsak az Unióhoz viszonyítva, hanem a világon is, az országos átlag 13 méhcsalád négyzetkilométerenként, de az ország egyes részeiben, így Zala és Somogy megyében, 20 feletti ez a szám. Magyarország számára a téma azért is fontos, mert a harmadik legnagyobb méztermelő ország vagyunk az Európai Unióban, az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását. A mézpiac anomáliái miatt a méhtartási kedv csökkenése tapasztalható némely EU-s tagállamban, elsősorban az Unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz okoz sok gondot a méhészeknek. A fentiekre tekintettel kérdezem miniszter urat, a méhészeti támogatások hazánkban kompenzálják-e a jövedelmezőség csökkenését, elegendő-e a támogatás mértéke a méhtartási kedv fenntartásához, a méhészeti nemzeti program mellett igényelhető-e egyéb támogatás a magyar méhgazdák számára. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra Nagy István miniszter úrnak adok szót. Parancsoljon, miniszter úr!
