Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
661 A bazilikában található Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is, akit 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben orosz katonák galád módon meggyilkoltak. A vértanú püspököt 1997. november 9-én, II. János Pál pápa avatta boldoggá. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolat röviden még a győri Káptalandombon található épületekről. Itt működik a Hotel Konferencia épülete, az Apor Vilmos tér 3. szám alatt. A jelenlegi szállásszolgáltató hely funkciójú épület az 1980-as évek derekán létesült, Lőrincz József Ybl-díjas építész tervei szerint, az akkori Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vendégházaként. Részben az épületben, részben támasztó falazatokként benne foglaltatnak az egykori III. és IV. századi római erőd falai és őrtornyai. Az épület dombszinti teraszának oldalfalát részben ez utóbbi műemlékek, részben a XV. századi gótikus városfal és az egykori várostorony rejtett alapfalai képezik. Ez utóbbiak ezért különösen jelentősek, mert az egyetlen olyan magyar vár védművét képezték, amelyet maga Hunyadi János sem tudott ostrommal bevenni. Az épület északnyugati homlokzata előtt található a Szent István koránál is régebbi, egykori templom alapfala, valamint Szent Mihály arkangyal fogadalmi szobra. Másodikként említem a Hittudományi Főiskola épületét, amelynek címe Káptalandomb 7. Az épület az 1920-as évek elején létesült neoromán stílusban, kezdetben papi szemináriumként funkcionált. Jelenlegi főiskolai funkcióját az 1990-es évek dereka óta tölti be. Az épület hídszerű főbejárata a Káptalandomb nyugati feljáratát szegélyező XVI. századi reneszánsz erődfalra támaszkodik, az épület kertjében a Kastély-bástya, ami XVI. századi reneszánsz szögleterőd, ágyútermének bejárata nyílik. Az épület nem elsősorban mint épített emlék jelentős, hanem hitéletünk lelkipásztorai újabb és újabb generációinak nagyon magas színvonalú képzése szempontjából. Itt jegyzem meg, hogy az épület felújítása éppen napjainkban is zajlik. Harmadikként említem a felsorolásban a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épületét, amelynek címe Győr, Gutenberg tér 1. Az épület több építési fázis során nyerte el jelenlegi, késő barokk arculatát. A korábban is egyházi tulajdonú és papi otthon célú épület a XVIII. század során nyert épületmagasítást, az egykori földrengésben súlyosan megrongálódott és alsó falszintig visszabontott középkori várostorony építőanyagának felhasználásával. A könyv- és kincstárépület építészeti jelentőségét a benne található kegytárgy- és könyvritkaságok gyűjteménye messze felülmúlja. Az egyházmegyei kincstár, melynek zöme a szakrális szertartások papi és főpapi liturgikus tárgyainak, ruházatának és szentségimádás eszközeinek európai viszonylatban is igen jelentős gyűjteménye, 1945-ben a karmelita templom kriptájában titkos körülmények között elfalazásra került. Boldog Apor Vilmos püspök rendelkezésére a karmelita perjel, a püspöki titkár, dr. Zágon József - később Mindszenty József hercegprímás titkára - és az egyházmegyei építész, Szabó Gyula a kincseket az orosz megszállók városba jövetele előtti éjszakán, 1945. március 27-én dokumentáltan ládákba helyezte és elfalazta. Boldog Apor Vilmos püspök előtt sírig tartó fogadalmat tettek az érintettek, mely szerint a rejtekhely mibenlétét a biztonságos idők eljöveteléig fel nem fedik. Az 1970-es évek végén az egykori karmelita perjel Kanadában kelt végrendeletében tudatta a kincsek rejtekhelyét, amelyek hiánytalanul és teljes épségben megkerültek, így képezvén a jelenlegi kincstár gyűjteményének legfontosabb kincseit. A regényes kincsrejtésnek Galgóczy Erzsébet állított emléket egy kisregényében, amelyből film is készült, ennek a címe: Szent Kristóf kápolnája. Az egyházmegyei könyvtár igen jelentős írott anyagot őriz, amelyből kiemelve képez különös értéket Mátyás király Corvinája. Negyedikként említem a Szent László Látogatóközpont épületét, amelynek címe Győr, Káptalandomb 13. Több építési fázison keresztül nyerte el mai alakját, közép- és alapfalai középkori eredetűek, tömege reneszánsz, homlokzata barokk stílusú. Az átmenő udvaros épület őrzi a Káptalandomb jelen szakaszára jellemző kisebb, a Mosoni-Duna irányába tartó középkori közök emlékét, térfal formában. Az épület déli fala előtt, közvetlen az utca burkolati szintje alatt húzódik a IV. századi római erőd feltáratlan fala.
