Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A Magyarország és az Oroszországi Föderáció között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
644 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyarország és az Oroszországi Föderáció közötti kétoldalú szociális biztonsági kapcsolatokat egy majd’ hatvan évvel ezelőtt kötött egyezmény szabályozza. Időszerű volt, hogy a korszerűtlen szabályozás helyébe egy új egyezmény lépjen. Időközben fejlődtek a szociális biztonságot szabályozó elvek, és hazánk tagja lett az Európai Uniónak. Figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt évtizedek gazdasági, politikai változásai megkövetelik, hogy az egykoron a Szovjetunióval 1962-ben megkötött szociálpolitikai egyezményt felváltsuk egy modern, az országaink érdekeivel összhangban álló új szabályozással. Az egyezmény célja a két ország között az állampolgárok szabad mozgását támogató, az európai értékekkel összhangban lévő szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, ezáltal a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése is. A részes államok állampolgárainak a két ország társadalombiztosítási rendszerében megszerzett jogai ezzel biztosítva lesznek, így Magyarország és Oroszország szociális biztonsági rendszereinek koordinációjával a másik ország területén történő munkavégzés szabályozási rendszere biztos alapokra kerülhet. Például azon személyeknek, akik mindkét ország nyugdíjbiztosítási rendszerében szereztek biztosítási időt, a magyar és az orosz jog szerinti öregségi, valamint az elhunyt személy jogán hozzátartozói nyugellátásokra jogosult személyek szerzett jogai is rendezésre kerülnek az egyezmény által. Az előttünk fekvő nemzetközi szerződés lehetővé teszi továbbá, hogy a kiküldetésben dolgozók a kiküldő állam joghatósága alatt maradhassanak, és így abban az államban tarthassák meg a biztosítási jogviszonyukat. Ugyan az egyezmény tárgyi hatálya szűkebb az eredeti szociálpolitikai egyezmény tárgyi hatályánál, mivel az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira nem terjed ki, és nem öleli fel a szociális biztonsági ellátásnak nem minősülő szociális ellátásokat, fontos rögzítenünk azonban, hogy a szociálpolitikai egyezmény hatálya alatt megszerzett jogok védelmét rögzíti, és tartalmazza a hatálybalépéssel összefüggő további garanciális rendelkezéseket is. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a szóban forgó nemzetközi szerződés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Balczó Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. A szociálpolitikai és a szociális biztonsági megállapodások szabályozzák többek között a külföldi munkavégzés esetén a társadalombiztosítási kötelezettségeket és az ellátásra való jogosultságot, az igénybevételek szabályait. Talán érdemes megemlíteni, hogy Magyarország 15 országgal rendelkezik ilyen szociális biztonsági egyezménnyel, Albániától Kanadán át Dél-Koreáig. Ha ezt a számot kevésnek találjuk, ennek az is az oka, hogy az Európai Unión belül az egyes tagországok között ebben a kérdésben mértékadó az Európai Unió alapjogi chartája, amit a lisszaboni szerződés emelt be a kötelező joganyagba, kivéve az Egyesült Királyságot és Lengyelországot. Tehát ezeknek az országoknak az irányába a charta a meghatározó. Két úgynevezett szociálpolitikai élő egyezményünk van még. Az egyiket 1959-ben Jugoszláviával kötöttük meg. Ez ma Koszovó kapcsán maradt életben, mert a többi jugoszláv utódállammal megkötöttük vagy az önálló szerződést, vagy az Európai Unió tagjaként Horvátország esetében a kettőnk kapcsolatára is az említett alapjogi charta vonatkozik. A Szovjetunióval megkötött szerződés 1963. július 1-jén lépett hatályba. Itt egy érdekes kérdés volt, hogy a Szovjetunió megszűnése után - ’91. december 26-án mondták ki - hogyan alakul ezeknek a szociális szerződéseknek a sorsa. Nos, nem tekintette magára nézve jogutódi következménynek a tagállamok döntő többsége. Ennek az eredménye végül az, hogy ez az egyezmény Magyarország és az Oroszországi Föderáció, illetve Ukrajna kétoldalú kapcsolatában került alkalmazásra.
